Kisdarnóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kisdarnóc (Brodski Drenovac)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPleterniceszentmiklós
Jogállás falu
Irányítószám 34315
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség686 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság115 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisdarnóc (Horvátország)
Kisdarnóc
Kisdarnóc
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 13′ 15″, k. h. 17° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 13′ 15″, k. h. 17° 45′ 00″

Kisdarnóc (horvátul: Brodski Drenovac) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 13, közúton 23 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 11 km-re délnyugatra, a Dilj-hegység északnyugati lejtőin, az Orljava bal partján fekszik. A falu házai két oldalon a folyóval párhuzamos hosszú főutca mentén sorakoznak.

Története[szerkesztés]

Az Orljava mentén található középkori Darnóc várát királyi várként 1230-ban említik először „Castrum (regis) de Posoga Dornoch vocata iuxta fluvium Orioa” alakban, míg a vár alatti település 1310-ben „Poss. Dornoch” néven szerepel először írásos forrásban. 1310 és 1509 között a dorozsma nembeli Garai-Bánfi család tulajdonában volt. Közben a Garai család kihalta után egy ideig a vingárti Gerébek is birtokosai voltak. 1506-ban a várat már „Castellum Kysdarnowcz” néven említik megkülönböztetésül a Verőce megyei Darnóc várától, ugyanekkor a falu is „Kis-Darnovcz” néven szerepel a vár tartozékainak felsorolásában.[2] A várnak ma már nyoma sincs.

A török 1536 körül foglalta el és a Pozsegai szandzsákhoz csatolta. A török hódoltság alatt a település náhije központjaként mezővárosi rangot viselt és így szerepel 1566-ban a török defterben is. 1698-ban „Drinovacz” néven 20 portával a hajdútelepülések (pagus haidonicalis) között szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] A Gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegye része lett.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Drenovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Drenovacz” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Drenovacz” néven 115 házzal, 549 katolikus és 35 ortodox vallású lakossal találjuk.[5]

1857-ben 513, 1910-ben 1065 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 92%-a horvát, 5%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 686 lakosa volt. Temploma, iskolája, közösségi háza van.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
513 589 625 846 890 1.065 1.142 1.154 1.078 1.121 1.131 1.134 1.057 905 828 686

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Demeter tiszteletére szentelt római katolikus templomát a 14. század elején egy kerek alaprajzú, horvát régészek szerint 7. - 9. századi erődítmény maradványaira építették gótikus stílusban. Az egykori sáncgyűrű nyomai ma már nem nagyon látszanak. A templom körül temető található. A templom egyhajós épület sokszögletű szentéllyel, zömök négyszögletes harangtoronnyal. Később a szentély falát megmagasították és védőtornyot formáltak belőle, melyről a felső részén kialakított lőrések tanúskodnak. Az apszist kívülről négy támpillér erősíti, a külső falat számos bevésés borítja. Belső részének gótikus díszei a diadalív korintoszi oszlopfői és a szentély háromrészes ülőfülkéje. Az újabb időben a templom egyik belső freskóján a vakolat alatt glagolita feliratot fedeztek fel, mely valóságos szenzációként hatott mivel a horvát szakemberek a korabeli Észak és Dél-Horvátország közötti kulturális kapcsolat bizonyítékát látták benne. Ilyen felirat korábban Szlavónia területén nem került elő.
  • Falumúzeum.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a pleternicai elemi iskola négy osztályos területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

Az NK Hrvatski Dragoljovac labdarúgóklubot 1995-ben alapították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]