Ugrás a tartalomhoz

Nagybilács

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagybilács (Veliki Bilač)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségCseglény
Jogállásfalu
Irányítószám34350
Körzethívószám(+385) 34
Népesség
Teljes népesség27 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 19′ 34″, k. h. 17° 55′ 37″45.326000°N 17.927000°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 34″, k. h. 17° 55′ 37″45.326000°N 17.927000°E
Térkép

Nagybilács (horvátul: Veliki Bilač) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.

Pozsegától légvonalban 19, közúton 25 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 14 km-re délnyugatra, a Dilj-hegység északi lejtőin, a Longya bal oldali mellékvize, a Jaz-patak partján fekszik.

A falu a késő középkorban valószínűleg ahhoz az uradalomhoz tartozott, melynek Dedinareka volt a központja. A térséget 1536 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. Bilács neve abban az 1544-es okiratban szerepel először, melyben a Grapszki család kéri a bécsi udvarnál elvesztett szlavóniai birtokaiban való megerősítését. A török uralom idején katolikus horvátok lakták. Neve szerepel az 1545-ös török defterben.[2]

A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A török uralom alóli felszabadítás után hat szerb család költözött ide. 1698-ban „Bilach” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. [3] 1702-ben 10, 1760-ban 23 ház állt a településen. [2]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Veliki Bilacs” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Billach (Veliki)” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Billach (Nagy Bilacz)” néven 52 házzal, 99 katolikus és 238 ortodox vallású lakossal találjuk.[5]

1857-ben 176, 1910-ben 239 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 52%-a horvát, 48%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 61%-a szerb, 37%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 36 lakosa volt. Közösségi háza van.

Lakosság változása[6][7]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
17619017519121623922824022521518413978594936
  1. "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22. {{cite web}}: Check date values in: |date= (súgó)
  2. 1 2 Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  3. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 288. oldal.[halott link]
  4. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 59. o.
  5. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 24. o.
  6. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  7. "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. szeptember 6..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]