Nagybilács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagybilács (Veliki Bilač)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségCseglény
Jogállás falu
Irányítószám 34350
Körzethívószám (+385) 34
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagybilács (Horvátország)
Nagybilács
Nagybilács
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 17° 55′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 17° 55′ 40″

Nagybilács (horvátul: Veliki Bilač) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 19, közúton 25 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 14 km-re délnyugatra, a Dilj-hegység északi lejtőin, a Longya bal oldali mellékvize, a Jaz-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a késő középkorban valószínűleg ahhoz az uradalomhoz tartozott, melynek Dedinareka volt a központja. A térséget 1536 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. Bilács neve abban az 1544-es okiratban szerepel először, melyben a Grapszki család kéri a bécsi udvarnál elvesztett szlavóniai birtokaiban való megerősítését. A török uralom idején katolikus horvátok lakták. Neve szerepel az 1545-ös török defterben.[1]

A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A török uralom alóli felszabadítás után hat szerb család költözött ide. 1698-ban „Bilach” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. [2] 1702-ben 10, 1760-ban 23 ház állt a településen. [3]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Veliki Bilacs” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Billach (Veliki)” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Billach (Nagy Bilacz)” néven 52 házzal, 99 katolikus és 238 ortodox vallású lakossal találjuk. [5]

1857-ben 176, 1910-ben 239 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 52%-a horvát, 48%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 61%-a szerb, 37%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 36 lakosa volt. Közösségi háza van.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
176 190 175 191 216 239 228 240 225 215 184 139 78 59 49 36

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]