Resnik (Pleterniceszentmiklós)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Resnik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPleterniceszentmiklós
Jogállás falu
Irányítószám 34310
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség254 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság126 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 17′ 48″, k. h. 17° 50′ 42″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 48″, k. h. 17° 50′ 42″
A Wikimédia Commons tartalmaz Resnik témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Resnik (1991-ig Resnik Požeški) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 13, közúton 16 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re keletre, a Pozsegai-medencében, Gradac és Szvinna között fekszik.

Története[szerkesztés]

Josip Buturac szerint 1334-ben említik először a pozsegai esperesség oklevelében. A település a középkorban nem a mai helyén, hanem a mai település déli, dombos határrészén feküdt. Csak a 18. században települtek át lakói a mai helyre az út mellé. Valószínűleg eredetileg a szvinnai uradalomhoz tartozott.[2] A környező településekhez hasonlóan 1537 körül foglalta el a török, melynek uralma 150 évig tartott. 1545-ben már szerepel a török defterben. Valószínűleg a török uralom idején muzulmán hitre tért horvátok lakták. A török kiűzése során muzulmán lakosság Boszniába távozott. Helyükre 1697 körül Boszniából katolikus horvátok érkeztek.[2] 1698-ban „Reznik” néven 9 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] 1702-ben 10, 1730-ban és 1746-ban 16 ház állt a településen.[2]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Reznik” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Resnik” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Resznik” néven 12 házzal, 93 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A 19. században a Monarchia más területeiről, főként Morvaországból cseh és német nyelvű lakosság telepedett ide, akik a lakosság többségét alkották.

A településnek 1857-ben 112, 1910-ben 201 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 67%-a cseh, 21%-a német, 11%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 307 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek. A faluban idősotthon működik.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
112 119 164 181 187 201 225 233 248 222 225 260 235 251 301 307

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]