Gornji Vrhovci
| Gornji Vrhovci | |
.jpg) | |
| A falu bejárata | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Velike |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34330 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 8 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 510 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 28′ 26″, k. h. 17° 34′ 08″45.473889°N 17.568889°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 26″, k. h. 17° 34′ 08″45.473889°N 17.568889°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gornji Vrhovci témájú médiaállományokat. | |
Gornji Vrhovci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Velikéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pozsegától légvonalban 18, közúton 23 km-re, községközpontjától légvonalban 7, közúton 16 km-re északnyugatra, a Papuk-hegység déli lejtőin fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A faluról délre fekvő „Selište” nevű határrészén a középső újkőkorszakhoz tartozó Sopot kultúra leletei kerültek elő, míg a „Mali Papuk” nevű lelőhelyen késő bronzkori leleteket találtak. A Selište nevű határrészen állhatott a mai település középkori előzménye, melyet nemcsak a név, hanem az itt talált késő középkori leletek is megerősítenek. Csánki az 1470-ben a Békefi család birtokai között „Poss. Werhowyna” néven említett településsel azonosítja.[2] Ennek lakói valószínűleg még katolikus horvátok voltak. 1523-ban egy heves birtokvita során Kővár tartozékai között említenek egy „Zredycza” nevű falut, melyet a mai Gornji Vrhovcitól nyugatra helyeznek. A török 1532 körül szállta meg ezt a vidéket. A török uralom idején pravoszláv szerbek telepedtek meg itt.
1698-ban „Verhovczi” néven 5 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Verhovczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verhovczi” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verhovczi” néven 28 házzal, 15 katolikus és 220 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 874, 1910-ben 890 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint egy kivételével teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 10 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 251 | 267 | 263 | 293 | 304 | 281 | 260 | 282 | 190 | 204 | 200 | 140 | 88 | 72 | 12 | 10 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ "Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása". 2021. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. május 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 732. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. május 22.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Velike község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Archiválva 2020. november 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2020. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
