Pakrác

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pakrác (Pakrac)
Pakra Pakrac 31032012 02 roberta f.jpg
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Pozsega-Szlavónia
Jogállás város
Polgármester Davor Huška
Irányítószám 34550
Körzethívószám +385 (0) 34
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 8855 fő (2001) +/-
Népsűrűség 25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 165 m
Terület 358,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pakrác (Horvátország)
Pakrác
Pakrác
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 10″, k. h. 17° 11′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 10″, k. h. 17° 11′ 31″
Pakrác weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pakrác témájú médiaállományokat.

Pakrác (horvátul Pakrac) város és község (járás) Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében.

A község (járás) települései[szerkesztés]

Pakrác község 42 településből áll (2006-os állapot): Badljevina, Batinjani, Bjelajci, Branešci, Brusnik, Bučje, Cicvare, Cikote, Dereza, Donja Obrijež, Donja Šumetlica, Donji Grahovljani, Dragović, Glavica, Gornja Obrijež, Gornja Šumetlica, Gornji Grahovljani, Jakovci, Kapetanovo Polje, Koturić, Kraguj, Kričke, Kusonje, Lipovac, Mali Banovac, Mali Budići, Novi Majur, Omanovac, Ožegovci, Pakrác, Ploštine, Popovci, Prekopakra, Prgomelje, Rogulje, Srednji Grahovljani, Stari Majur, Španovica, Tisovac, Toranj, Veliki Banovac és Veliki Budići.

Fekvése[szerkesztés]

A város Nyugat-Szlavóniában, Lipiktől 4 km-re északkeletre, a Pakra folyó völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1238-ban említik először ’’Petricz’’ néven, mivel fennmaradt egy donációkat megerősítő oklevél, amit II. András magyar király és Imre magyar király adtak a johannitáknak. Úgy tűnik, számítottak arra, hogy aranyat találnak, mert azt írták, hogyha Kálmán, Szlavónia királya és hercege a bányászkodás során aranyra lelne, át kell neki adni a földek ötödét; ha a bányászatot leállították, illetve nem lelnének itt aranyra, ezt a föld ötödöt vissza kell adni a johannitáknak. Ha a rend birtokában maradt négyötöd földeken, vagy más egyéb olyan földjeiken lelnének aranyra, vagy ezüstre, melyet királyságunk részeként kaptak adományba, elrendeljük, hogy az arany és az ezüst jövedelem egyharmadával, a mondott rend szabadon rendelkezhessen, ám a kétharmada a királyi kincstáré legyen.

Határában állnak Pekrec várának, más néven a Szent János várnak a romjai, amit már a 14. században megemlítettek az oklevelek. A pakráci Szent János vár volt a johannita lovagrend és vránai priorátus itteni, területi székhelye, abban az időben, amikor Pakrác még a Dubica vármegyéhez tartozhatott. Itt székeltek később a vránai priorok, de már Vrána elvesztése előtt is gyakran jöttek ide. 1450-ben Szentgyörgyi Tamás perjelé.

1537-ben Pakrác már Zrínyi Miklós tulajdona, de már azt megelőzően az itteni priorátus jószágait megszerezte.

Amikor a törökök elfoglalták Szlavóniát, két szandzsákra osztották: pozsegaira és pakrácira, de Pakrác nem azonnal vált székhellyé. 1570-ben szandzsákszékhely lett, miután 1559-ben a csázmai szandzsákot továbbköltöztették a támadások miatt Monoszlóra, innen pedig Pakrácra. 1580-ban a pakráci szandzsákot a boszniai pasalikhoz csatolták. Később elveszíti székhely jellegét, Csernik vette át a szandzsákhelyi szerepkört.[1] 1598-ban a törökök ellen felkelő Erdődy Péter betört Szlavóniába és elfoglalta Pakrácot és Pozsegát átmenetileg. Végül 1691. október 17-én Charles Eugène de Croÿ császári tábornok szabadította fel a török uralom alól.

Római katolikus templom

Ezt követően Pakrác előbb Imbsen báró tulajdona lesz, majd az ő özvegye Trenk bárónak adta el. Utána Pakrácot Mária Terézia magyar királynő a szlavniczai Sándor grófoknak ajándékozta, 1760-ban, az akkori alispán, daruvári Jankovich vette meg.[2]

1695-ben a szerbek III. Arsenije Čarnojević vezetésével tartott bajai gyűlésén Pakrác és Pozsega környékét is magáénak követeli az önálló állam részeként. 1750-ben Pakrác ortodox püspöki székhely lett.

1897. november 29-én megnyílt a Dugoselo-Novska, a Banovajaruga–Pakrác közötti vasútvonal, melynek hossza 113 km.

A trianoni békeszerződésig Pozsega vármegye Pakráci járásának székhelye volt. A város a szerb-horvát háborúban a harcok egyik központja volt és súlyos károk érték.

Lakossága[szerkesztés]

A városnak 1910-ben 3254 lakosából 1466 fő horvát, 782 szerb, 366 magyar és 291 német volt.

2001-ben a hozzá tartozó falvakkal együtt 8855 lakosából 6048 fő horvát, 1514 szerb, 559 olasz, 269 cseh, 65 magyar volt.

Látnivalók[szerkesztés]

Plébániatemploma 1402-ben épült, 1726-ban újjáépítették. Az 1991–95-ös szerb-horvát háborúban súlyos károkat szenvedett, ezért a harcok után ismét meg kellett újítani.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]