Imrepaka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Imrepaka (Imrijevci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségCseglény
Jogállás falu
Irányítószám 34350
Körzethívószám (+385) 34
Népesség
Teljes népesség29 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Imrepaka (Horvátország)
Imrepaka
Imrepaka
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 18′ 40″, k. h. 18° 05′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 40″, k. h. 18° 05′ 50″

Imrepaka (vagy Imrehóc, horvátul: Imrijevci, 1981-ig Imbrijevci) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 32, közúton 44 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 18 km-re délkeletre, a Dilj-hegység területén, a Pačica-patak mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint itt már a történelem előtti időben is éltek emberek. Ezt igazolják a „Palačica” („Polje”) lelőhely vaskori leletei, melyek a La Tène-kultúra népétől származnak. Rajta kívül még két ókori lelőhely is található a határában, melyek a „Kućište” és a „Brazda” nevet viselik.

A pakai birtok a középkorban több részből állt. Ezek egyike volt a Szent Imre templom melletti Kispaka, melyet Imrepakának is neveztek. [2] 1396-ban „Emrechpaka alio nomine Kyspaka” alakban említik. 1436-ban „Possessio Emrehpaka”, 1461-ben „Kispaka alio nomine Emrehowcz” néven találjuk. A pakai birtok részben Pozsega- részben Valkómegye része volt. Egy időben Névna várához, máskor a lévai Cseh, grabarjai Beriszló, laki Thuz vagy kis-pakai Szabó családok birtokához tartozott.[3]

A térséget 1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. Paka az 1545-ös török defterben is két részből áll, összesen 16 házzal. A középkori katolikus horvát lakosság mellé vélhetően már a török uralom alatt Boszniából pravoszláv szerbek települtek be. A középkori Szent Imre templom romjai Buturac szerint még a 19. században látszottak.[4] A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Imrehovczi” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. [5] 1702-ben 12, 1746-ban 11 ház állt a településen. [6]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Imrevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Imriovczy” néven szerepel. [7] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Imbriovczi” néven 29 házzal, 143 katolikus és 67 ortodox vallású lakossal találjuk. [8]

1857-ben 137, 1910-ben 250 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 83%-a horvát, 17%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 78%-a horvát, 16%-a jugoszláv, 4%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 29 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[9][10]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
137 150 148 155 169 250 307 259 236 241 240 208 123 82 51 29

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
  • Védett lakóházak a 21. és 34. szám alatt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  2. Kispakának a Szent Katalin templom melletti részét Szentkatalinnak is nevezték ekkor. („possessio Kyspaka alio nomine Zenthkathalena”)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
  4. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  5. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 296. oldal.
  6. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  7. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 261. o.
  8. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 26. o.
  9. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  10. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]