Mitrovac (Kutjevo)
| Mitrovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Kutjevo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34340 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 92 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 25′ 55″, k. h. 17° 51′ 29″45.432000°N 17.858000°EKoordináták: é. sz. 45° 25′ 55″, k. h. 17° 51′ 29″45.432000°N 17.858000°E | |
 | |
Mitrovac falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pozsegától légvonalban 18, közúton 22 km-re északkeletre, községközpontjától 5 km-re északnyugatra, a Pozsegai-medence északi szélén, a Krndija-hegység lábánál, Kutjevo és Venje között fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A határában talált régészeti leletek tanúsága szerint Mitrovac területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A „Gradina” nevű lelőhelyen több rétegben az i. e. 3000. és 2450 közötti vučedoli kultúra kezdeti időszakának leletei, főként cseréptöredékek és a közelében hamvasztásos sírok kerültek elő. A település késői szakaszában minden bizonnyal erődített volt, mint azt a lelőhely neve is alátámasztja.
Mitrovac település középkori létezéséről írásos nyom nem maradt, az azonban tudható, hogy egykor két falu állt a mai település helyén: Mitrovac és Tomaševo. A török uralom idején mindkét falut katolikus és muzulmán hitre tért horvátok lakták, Tomaševo azonban a felszabadító harcokban elpusztult.[2] Mitrovac 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően a muzulmán lakosság helyére a török uralom alatt maradt Boszniából katolikus horvátok települtek be. 1698-ban „Mitrovacz” néven 16 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3]
1702-ben 20, 1730-ban 28, 1746-ban 21 ház állt a településen.[2] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Mitrovacz”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Mitrovacz” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Mitrovacz” néven 39 házzal és 370 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]
A településnek 1857-ben 343, 1910-ben 353 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 133 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 343 | 300 | 279 | 314 | 319 | 353 | 334 | 359 | 314 | 325 | 276 | 237 | 222 | 214 | 155 | 133 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Lénárd tiszteletére szentelt kápolnája.
- Bronzkori erődített település lelőhelye.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- 1 2 Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ "Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása". 2021. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. július 28.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 430. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. július 28.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Kutjevo turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Archiválva 2020. november 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Konzervatorska podloga Park prirode Papuk[halott link] (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) Archiválva 2019. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
