Latinovac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Latinovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségCseglény
Jogállás falu
Irányítószám 34350
Körzethívószám (+385) 34
Népesség
Teljes népesség68 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság163 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Latinovac (Horvátország)
Latinovac
Latinovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 20′ 50″, k. h. 17° 57′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 20′ 50″, k. h. 17° 57′ 20″

Latinovac falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 21, közúton 28 km-re keletre, községközpontjától 2 km-re nyugatra, a Dilj-hegység északi lejtői alatt, a Pozsegai-völgységben, a Longya jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A határában talált történelem előtti és ókori leletek tanúsága szerint itt már ősidők óta éltek emberek. Josip Buturac szerint a mai Latinovac helyén a középkorban a Kernyakóc nevű település állt. [2] 1413-ban „Kernyakoch” néven tűnik fel először, majd 1499-ben „Kernyakowcz” alakban említik. A gradistyai uradalomhoz tartozott. [3] A térséget 1536 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. A török uralom idején a részben katolikus, részben muzulmán hitre tért horvátok mellé a településre Boszniából pravoszláv szerbek települtek. Valószínűleg a katolikusok által lakott részt nevezték el Latinovcinak. A felszabadító harcok során a katolikus lakosság kihalt, a muzulmánok pedig Boszniába távoztak. A megmaradt pravoszláv lakosság beköltözött a gazdagabb katolikus falurészre, ezért maradhatott fenn a Latinovac név. A 18. és 19. század során az eredeti szerb lakosság kihalt, de helyükre újabb szerb családok érkeztek.[4]

A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Latinczi” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. [5] 1702-ben 17, 1768-ban 37 ház állt a településen.[6]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Latinovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lattinovacz” néven szerepel. [7] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Latinovacz” néven 38 házzal, 261 ortodox vallású lakossal találjuk. [8]

1857-ben 265, 1910-ben 338 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 69%-a szerb, 16%-a magyar, 13%-a horvát, 2%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 67%-a szerb, 18%-a horvát, 11%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 68 lakosa volt. Közösségi háza van.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[9][10]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
265 246 173 211 271 338 343 343 274 312 307 252 175 132 84 68

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent György vértanú tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.

A Latinovaci Ökoközpontot 1995-ben alapította három horvát és három német fiatal békeaktivista, akik közösség létesítése, egymás megismerése és a békés közös munka céljából megvásároltak itt egy kisebb gazdaságot. A szervezők számos oktatási programot, együttműködési projektet és önkéntes kezdeményezést indítottak a közvetítés, a konfliktusmegoldás, a környezettudatosság, valamint a kulturális hagyományok és örökség megőrzése és előmozdítása területén. Az ökoközpont fő projektje a nyári béketábor, ahova volt Jugoszláviából származó fiatalokat hívjnak meg műhelyekbe, képzésekre, projektekre és egyéb tevékenységekre, amelyek tudatosságot, bizalmat, kommunikációs készségeket és tartós barátságokat teremtenek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]