Turnić
| Turnić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pozsega |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34000 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 61 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 48″, k. h. 17° 42′ 22″45.380000°N 17.706000°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 48″, k. h. 17° 42′ 22″45.380000°N 17.706000°E | |
 | |
Turnić falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától 7 km-re északra, a Pozsegai-medencében, a Topinka és Kaptolka-patakok között fekszik.
Története
[szerkesztés]A határában található régészeti lelőhelyek tanúsága szerint Turnić területe ősidők óta lakott. Történelem előtti településekre utaló leletek kerültek elő a „Blagovišće”, „Glavica”, „Dol” és „Gladnerovac” nevű régészeti lelőhelyeken. Utóbbi lelőhelyen az őskoriak mellett ókori, középkori és újkori településmaradványok is előkerültek. A település középkori elődjének írásos nyomaira eddig nem sikerült rátalálni.
Turnić első írásos említése csak a török kiűzését követően 1697-ben történt. Josip Buturac szerint a török uralom idején katolikus és muzulmán horvát lakossága volt. A muzulmánok a török kiűzése idején 1687 körül Boszniába távoztak.[2] 1698-ban „Turnich” néven 10 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] 1705-ben 14, 1746-ban 6 ház állt a településen.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Turnics” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Turnich” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Turnichi” néven 7 házzal, 59 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]
1857-ben 105, 1910-ben 93 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 97%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A településnek 2001-ben 88 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 105 | 53 | 59 | 79 | 106 | 93 | 95 | 88 | 148 | 148 | 141 | 108 | 98 | 95 | 93 | 88 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- 1 2 Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása. [2021. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 24.)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 697. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 24.)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
