Kisbilács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kisbilács (Mali Bilač)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPleterniceszentmiklós
Jogállás falu
Irányítószám 34310
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség21 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság135 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisbilács (Horvátország)
Kisbilács
Kisbilács
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 17° 54′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 17° 54′ 40″

Kisbilács (horvátul: Mali Bilač) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 18, közúton 25 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 13 km-re északkeletre, a Pozsegáról Diakóvárra menő főúttól északra, a Dilj-hegység északi lejtőin és a Longya mellékvize a Markovac-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már az ókorban lakott volt, határában kora vaskori temető található. Bilács neve abban az 1544-es okiratban szerepel először, melyben a Grapszki család kéri a bécsi udvarnál elvesztett szlavóniai birtokaiban való megerősítését. A török uralom idején katolikus horvátok lakták. Neve szerepel az 1545-ös török defterben. A török uralom idején katolikus horvátok lakták.[2] 1698-ban „Bilacz” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] A török alóli felszabadulás után a bécsi kamara birtoka volt. 1702-ben 5, 1755-ben 11 ház állt a településen.[2]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Mali Bilacs” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Billach vel. Bielacs (Mali)” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Billach Mali, Kis Bilacz, Bielacs” néven összesen 26 házzal, 141 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]

A településnek 1857-ben 116, 1910-ben 138 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 21, többnyire idős lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
116 108 92 89 91 138 140 142 137 141 113 87 41 34 26 21

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]