Ciglenik (Kutjevo)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ciglenik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségKutjevo
Jogállás falu
Irányítószám 34343
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség143 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ciglenik (Horvátország)
Ciglenik
Ciglenik
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 21′ 15″, k. h. 17° 54′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 15″, k. h. 17° 54′ 00″

Ciglenik falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 17, közúton 24 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re délre, a Pozsegai-medencében, a Gotószentgyörgy és Knežci közötti út és a Kutjevačka-patak mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe az itt talált régészeti leletek alapján már ősidők óta lakott, melyet jól bizonyít, hogy a falu határában kőkorszaki és ókori régészeti lelőhely is található. A mai Ciglenik helyén a középkorban a Bogdinc nevű település feküdt, melyet 1413-ban „Bogdyncz”, 1499-ben „Bogdincz” néven a gradistyei kastély uradalmának részeként említenek a korabeli források. [2] A török uralom idején muzulmán hitre tért horvátok lakták, akik a török kiűzésével Boszniába menekültek. Ezután néhány évig kihalt volt a falu, majd 1697 körül szerb családok települtek ide. [3] 1698-ban már „Cziglenik” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [4] Az első szerb lakosok rövidesen távoztak, de a 18. és 19. század folyamán újabb szerb lakosság telepedett ide. 1702-ben 10, 1740-ben 30 ház állt a településen. [5]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Cziglenik”néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Cziglenik” néven szerepel. [6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Cziglenik” néven 42 házzal, 239 ortodox vallású lakossal találjuk. [7] A 19. század közepén a szerbek mellé német családok is érkeztek.

A településnek 1857-ben 189, 1910-ben 379 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 48%-a szerb, 42%-a német, 5%-a horvát, 3%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A német lakosságot a második világháború idején elüldözték. Helyükre a háború után főként szerbek érkeztek. 1991-ben lakosságának 95%-a szerb nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 143 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
189 202 212 300 334 379 387 426 367 344 290 328 323 290 227 143

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]