Toranj (Pakrác)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Toranj
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPakrác
Jogállás falu
Irányítószám 34543
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség75 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Toranj (Horvátország)
Toranj
Toranj
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 29′ 00″, k. h. 17° 06′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 29′ 00″, k. h. 17° 06′ 40″

Toranj falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 47, közúton 59 km-re, községközpontjától légvonalban 8, közúton 9 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Bijela két mellékvize a Postranac és a Miletina-patakok völgye feletti magaslaton fekszik. Nyugatról Strižičevac, északról Kapetanovo Polje, Donja Obrijež és Ploštine, keletről Mali Banovac határolja.

Története[szerkesztés]

Területe valószínűleg már a középkorban is lakott volt. Ezt látszik igazolni a falutól nyugatra található, feltehetően 14. századi eredetű pravoszláv templom. Gjuro Szabo szerint a templom alatt a Bijela-patak partján várnak is kellett állnia, mely a török veszély esetén a templommal együtt menedékül is szolgált. A térség a középkorban Fejérkő várának uradalmához tartozott, a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Első írásos említése 1698-ban „Torany” alakban a török uralom alól felszabadított települések összeírásában történt.[2] Első lakói pravoszláv vlach határőrök voltak. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Toran” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Thoran” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Thoran” néven összesen 47 házzal, 121 katolikus és 269 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

A településnek 1857-ben 255, 1910-ben 685 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 45%-a szerb, 30%-a magyar, 17%-a német, 6%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 69%-a szerb, 12%-a horvát, 5%-a olasz, 4%-a magyar nemzetiségű volt. 1991. szeptember 7-én a falut elfoglaló szerb erők 12 horvát nemzetiségű lakost öltek meg. A horvátok október 9-én foglalták vissza a települést.[5] 2011-ben 75 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
255 427 470 639 698 685 699 723 598 561 527 434 348 292 86 75

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falutól mintegy egy kilométerre nyugatra magányosan áll Szent Pantelejmon tiszteletére szentelt pravoszláv temploma. A templomról a szakirodalomban előszört Gjuro Szabo írt, aki szerint az 1920-as években Toranj lakossága le akarta azt botani, hogy építőanyagát a faluban építendő új templomhoz használja fel. (A templom végül megmenekült a lebontástól.) Már ő is megállapította, hogy a templom gótikus stílusú és még a török hódítás előtt épült. Utána több történész (Ljubo Karaman, Anđela Horvat és Zorislav Horvat) is írt a templomról megemlítve, hogy gótikus épület, de írásos források hiányában építésének ideje nem ismert. Slobodan Mileusnić arra a következtetésre jutott, hogy a templom egy még régebbi épület alapjaira épült. Amikor 1986-ban megkezdődtek a konzerválási munkák az épület egy tágas dombtetőn, nehezen megközelíthető helyen, teljesen lepusztult, elhagyatott és állapotban állt. Míg a falu neve 1698-ban már felbukkan, a templomot csak a 18. században említik először. Valószínű, hogy a templomot pakráci nemesek építtették a 14. században. A török kiűzése után a templomot a betelepülő pravoszlávok vették birtokba. Első említésekor 1757-ben Szent Pantalejmonnak szentelték. A délszláv háború után környéke növényzettel volt benőve. Az újabb feltárások csak a háború után kezdődtek, ennek során az épület 1994-ben új tetőzetet kapott.
  • A faluban áll az ugyancsak Szent Pantelejmon tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templom. A templomot 1931-ben építették, 1989-ben megújították. 1992-ben a délszláv háborúban aknatalálatoktól súlyos sérüléseket kapott.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]