Sovski Dol
Sovski Dol | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Pozsega-Szlavónia |
Község | Cseglény |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 34350 |
Körzethívószám | (+385) 34 |
Népesség | |
Teljes népesség | 66 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 190 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Sovski Dol falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 27, közúton 35 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re délkeletre, a Dilj-hegység területén, a Pozsegát Diakovárral összekötő 38-as számú főút mentén Hrussóvölgy és Paka között, a Sovski-patak partján fekszik. Közelében 430 méteres magasságban található a Sovsko jezero nevű hegyi tó.
Története
[szerkesztés]A „Degman” és „Busnovac” régészeti lelőhelyen talált paleolitikumi és mezolitikumi leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt.
Sovski Dol középkori létezésének nincs nyoma, bár a név Buturac szerint már a török uralom előtti időben is többször felbukkan több település (Dvorišće, Završje) földrajzi nevei között is. A térséget 1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. A falu az 1545-ös török defterben 16 házzal szerepel.[2] A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Szolskidol” néven 10 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. [3] 1702-ben 24, 1746-ban 42 ház állt a településen.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Sovski Doll” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sovskidol” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szovszkidol” néven 65 házzal, 568 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]
1857-ben 410, 1910-ben 696 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 94%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 121 lakosa volt. Közösségi háza van.
Lakossága
[szerkesztés]Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
410 | 463 | 359 | 445 | 473 | 696 | 650 | 811 | 811 | 768 | 644 | 540 | 330 | 205 | 155 | 121 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Máté apostol tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
- A Dilj-hegység északi lejtőjén közvetlenül a hegység fővonulatát alkotó Mlakino Brdo és Jurje Brdo alatt 430 méteres magasságban található tó a Sovso jezero. A tó egy kis mélyedésben található, keletről és északkeletről erdők (tölgy, gyetyán és bükk), nyugatról és délről legelők és szántók határolják. Keletről a Jezero Brdo magaslat határolja. Északnyugatról a mélyedés nyitott, erre volt a tó lefolyása. Egykor egy nagybirtok épületei, gyümölcsösök és szőlők voltak itt. A tó területe 3600 m2, legnagyobb mélysége 8-10 méter. Partjain nád és gyékény nőtt. A tavat bővizű forrás táplálja, melyet jól mutatnak a délkeleti részén látható erős áramlások. A tavat viszonylag kicsi területe miatt nem tekinthetjük ornitológiai rezervátumnak, de ökológiai szempontból fontos menedékként az ott fészkelő vízimadarak számára. A tóban a halak közül csak kárászok élnek. A táj szépsége, a növény és állatvilág sokszínűsége vonzza a turistákat és ideális célpontja az iskolai kirándulásoknak is.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a cseglényi elemi iskola területi iskolája működik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 290. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 603. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 29. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)