Trenkfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Trenkfalva (Trenkovo)
A Trenk-kastély
A Trenk-kastély
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségVelike
Jogállás falu
Irányítószám 34330
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség799 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trenkfalva (Horvátország)
Trenkfalva
Trenkfalva
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 24′ 00″, k. h. 17° 40′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 00″, k. h. 17° 40′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Trenkfalva témájú médiaállományokat.

Trenkfalva (horvátul: Trenkovo) falu Horvátországban a Pozsegai-medencében, közigazgatásilag Velike község részét képezi. Földrajzilag Velike és Pozsega között található.

Történelme[szerkesztés]

Ősi település, de középkorból nincs írásos adat a létezésére. A török uralom idején muzulmán hitre áttért horvátok lakták, akik valószínűleg 1687-ben Boszniába távoztak. A helyükre 1697 körül az ország északkeleti részéről és Boszniából katolikus horvátok érkeztek. A falut Szent Demeternek szentelt templomáról Mitrovicának nevezték el.[2] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Mitrovicza” néven látható. Csak 1912-ben vette fel hivatalosan a Trenkfalva (Trenkovo) nevet, báró Trenk Ferenc, a „magyar Trenk” (Franz von der Trenck) birtokos tiszteletére, aki a településen található Trenk-kúriában élt és alkotott. A Jókai Mór-regényekből is ismert történelmi személyiség (A két Trenk című regény) élete több ponton is összeforrt a településsel. Hajdúival együtt a térségben mint hőst tisztelik.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Trenk-kastély, egyemeletes épület, amelyet jóval Trenk Ferenc halála után 1819-ben emeltek barokk-klasszicista stílusban.
  • Trenk-emlékfa, tölgyfa a kastély kertjében, amely alatt a báró hajdan jobbágyai fölött törvénykezett.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
346 315 288 336 496 600 577 488 581 662 692 758 789 823 818 799
  • 1910-ben 600 lakosából 102 magyar (17,0%) és 429 horvát (71,5%) volt
  • 1960-ban 692 lakosa közül 651 horvát (94,1%), 33 szerb (4,8%) és 2 magyar (0,3%) volt
  • 1991-ben 823 lakosából 771 horvát volt (93,7%). Magyarok már nincsenek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]