Skenderovci (Lipik)
| Skenderovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Lipik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34551 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 6 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 290 m |
| Terület | 6,31 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 56″, k. h. 17° 12′ 29″45.399000°N 17.208000°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 56″, k. h. 17° 12′ 29″45.399000°N 17.208000°E | |
 | |
Skenderovci (1910 és 1981 között Skenderovci Čaglićki) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pozsegától légvonalban 37, közúton 55 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában a Psunj-hegység lejtőin fekszik. Északról Šeovci, délről Bukovčani határolja.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Területe már a középkorban is lakott volt, a határához tartozó Begovača-hegyen középkori régészeti lelőhely található. A térség a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Első lakói pravoszláv vlachok voltak. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szkenderovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szkenderovczy” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szkenderovacz” néven összesen 19 házzal, 169 lakossal találjuk. [3]
A településnek 1857-ben 294, 1910-ben 467 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adati szerint lakosságának 91%-a szerb, 9%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 86%-a szerb, 8%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során szerb kézen levő települést csak a háború végén foglalták vissza a horvát erők. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 4 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 294 | 264 | 276 | 348 | 423 | 467 | 450 | 438 | 298 | 266 | 228 | 143 | 79 | 51 | 15 | 4 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 650. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 29. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. március 21.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A város turisztikai központjának honlapja (horvátul)
- Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
- A község rendezési terve[halott link] (horvátul)
