Ivandol (Bresztovác)
| Ivandol | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34322 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 103 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 240 m |
| Terület | 2,97 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 20′ 32″, k. h. 17° 30′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 20′ 32″, k. h. 17° 30′ 30″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ivandol (1981-ig Ivan-Dol, régi magyar neve Ivánvölgye) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban és közúton 13 km-re, községközpontjától légvonalban és közúton 7 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-hegység északi lejtői alatt, az Orljavica mentén fekszik. Áthalad rajta a Pozsegát Nova Gradiškával összekötő főút.
Története[szerkesztés]
A határában, a falutól délre a Babje gore egyik kiemelkedő platójának északkeleti részén talált régészeti leletek tanúsága szerint itt már a történelem előtti időkben is település állt. Ókori és középkori épületek maradványai is előkerültek itt. A talajszondázás során kőből épített alapfalakat találtak, melyek valószínűleg annak a 12. századi templomnak az alapjai, melyet Borics bán építtetett Szűz Mária tiszteletére Odolya nevű birtokán, melynek neve fennmaradt a település mai nevében. A települést 1422-ben („Iwanuelge”), 1428-ban („Iwanuelege”), 1442-ben (Iwanwelgh), 1454-ben („Iwanodol”) és 1486-ban is említik. Orjava várához, ezen belül az odolyai uradalomhoz tartozott.[2] 1698-ban „Ivandol” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] Ezután a bresztováci uradalomhoz tartozott.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Ivan-Doll” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ivandol” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ivandol” néven 22 házzal és 191 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 141, 1910-ben 267 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint egy magyar kivételével teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Iskolája 1940-ben nyílt meg. A falu 1970-ben kapott elektromos áramot. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 139 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 141 | 159 | 166 | 203 | 248 | 267 | 251 | 275 | 257 | 262 | 209 | 182 | 162 | 165 | 131 | 139 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1967-ben épült. 2006-2007-ben új templomot építettek.
- A „Njive” nevű lelőhelyen egy valószínűleg középkori rotundának a maradványai találhatók, amelyet valószínűleg a 12. század második felében építettek román stílusban. A környező temető a 13. és 16. század között működött, a legkésőbbi temetés a 18. században történt. Az épületmaradványokat 15. vagy 16. századi kőfalak övezik. A leletek a hely használatának középkortól fogva az újkorban való használatának hosszú folytonosságát jelzik.[8]
Oktatás[szerkesztés]
Iskoláját 1940-ben nyitották meg, 1971-ben felépült az új iskolaépület.
Egyesületek[szerkesztés]
Önkéntes tűzoltóegyletét 1956-ban alapították.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 265. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7276.
Források[szerkesztés]
- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Bus.hr: A község nevezetességei
- Az első katonai felmérés térképe
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
