Šeovica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Šeovica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségLipik
Jogállás falu
Irányítószám 34550
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség307 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság217 m
Terület10,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Šeovica (Horvátország)
Šeovica
Šeovica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 24′ 30″, k. h. 17° 13′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 30″, k. h. 17° 13′ 00″

Šeovica falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 38, közúton 55 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 2, közúton 7 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában a Psunj-hegység lejtőin fekszik. Északról Japaga, nyugatról Lipik, délről és keletről a hegység határolja.

Története[szerkesztés]

A település középkori előzményeire utal a pravoszláv temetőben található két sírkőlap, melyeket a 16-17. századból eredeztetnek. A térség a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Első lakói pravoszláv vlachok voltak. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Scheovicza” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Seovicza” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Seovicza” néven összesen 39 házzal, 320 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A településnek 1857-ben 200, 1910-ben 592 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adati szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 94%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során a szerb kézen levő települést 1991. december 27-én az Orkan-91 hadművelettel foglalták vissza a horvát erők. 2011-ben 307 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
200 297 360 376 492 592 564 639 372 406 517 501 586 588 309 307

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu pravoszláv temetőjében fennmaradt két, feltűnő formájú sírkőlap. Magasságuk mintegy 150 cm. A lapokat bevésett keresztek díszítik és ma már csak nehezen olvasható felirat található rajtuk. Az értékes kultúttörténeti emlékek a 16. és 17. századból származnak.

Sport[szerkesztés]

A falu mellett az OPG Bašnec és Dijamant lovasklub terápiás célra lovakat nevel és lovasisklát üzemeltet.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]