Korita (Lipik)
| Korita | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Lipik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33543 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 5 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 256 m |
| Terület | 6,56 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 24′ 54″, k. h. 17° 04′ 48″45.415000°N 17.080000°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 54″, k. h. 17° 04′ 48″45.415000°N 17.080000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Korita falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 47, közúton 61 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, és közúton 8 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Lipikről Novszkára vezető főút mentén fekszik. Nyugatról Lovska, északról Jagma, délről Bair falvak határolják.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek alapján területe már ősidők óta lakott volt. Ezt bizonyítják a határában 1975-ben talált vaskori település maradványai, melyek főként cseréptöredékekből és tűzhelyek nyomaiból állnak.
A térség a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Korita” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Korita” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Korita” néven 58 házzal, 298 lakossal találjuk. [3]
1857-ben 141, 1910-ben 231 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 90%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdetben szerb ellenőrzés alatt állt. Az Orkan-91 hadművelet keretében 1991. december 8-án foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 9 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 141 | 143 | 140 | 193 | 238 | 231 | 211 | 214 | 222 | 201 | 178 | 152 | 139 | 111 | 3 | 9 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 335. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 160. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A város turisztikai központjának honlapja (horvátul)
- Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
- A község rendezési terve[halott link] (horvátul)
