Cerovac (Jakšić)
| Cerovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Jakšić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34308 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 191 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 55″, k. h. 17° 48′ 39″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 55″, k. h. 17° 48′ 39″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cerovac (1910 és 1991 között Cerovac Jakšićki) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Jakšićhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 10, közúton 13 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-medencében, a Pozsegáról Nekcsére vezető út mentén, Rajsavac és Šumanovci között, a Potočić-patak mellett fekszik. Határa a Pozsegai-medence legtermékenyebb része az ún. „Poljadija”, mely gazdag szántókkal és legelőkkel rendelkezik. A települést észak-déli irányban 1400 méter hosszúságú, aszfaltozott út szeli át.
Története[szerkesztés]
Nevét feltehetően a területén egykoron fellelhető csertölgyekről (horvátul „cer”) kapta. Az itt talált történelem előttről származó régészeti leletek alapján (kőszekerce, halászhálók nehezékei, cseréptöredékek) területe már a kőkorszak óta lakott volt. A falu régen nem a mai helyén, hanem a Potočić-patak túloldalán emelkedő magaslaton feküdt, területe a Palčake nevű dűlőtől a Ranopaše dűlőig terjedt. Erről tanúskodnak az itt előkerült égetett téglák, cseréptöredékek, egykori szövőszékhez tartozó nehezékek és más, lakott helyre valló leletek. A település ezek alapján régi lehet, de a középkorból nem maradt adat róla. A környék településeivel együtt 1537-ben foglalta el a török és a lakosság egy részét rabságba hurcolta, míg más részük áttért a muzulmán hitre. A török korban valószínűleg muzulmán horvátok lakták. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, a muzulmán lakosság pedig Boszniába távozott. 1697 körül Boszniából katolikus horvátok települtek ide.[2]
1698-ban „Czerovacz” néven 7 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] Ez egyben első írásos említése is. A kutjevói uradalomhoz tartozott. 1730-ben 21, 1746-ban 14 ház állt a településen.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Czerovacz”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czerovacz” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czerovacz” 22 házzal, 178 katolikus vallású lakossal szerepel.[5]
1857-ben 180, 1910-ben 205 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 3%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1951-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. 1989-ben felépítették a falu közösségi házát. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 228 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 180 | 150 | 170 | 189 | 197 | 205 | 230 | 291 | 341 | 356 | 319 | 286 | 264 | 260 | 257 | 228 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A település közepén egy harangtorony áll, valószínűleg a török időkben épült és eredetileg őrtoronyként szolgált. A török kiűzése után harangtoronnyá építették át.
- Szent Nikola Tavelić tiszteletére szentelt kápolnája 1937-ben épült.
Oktatás[szerkesztés]
A település első iskolája 1911-ben nyílt meg, addig a gyermekek 3 km-re, a szomszédos Sesvete iskolájába jártak. A mai iskolaépület 1935-ben épült. Ma a jakšići Mladost elemi iskola területi iskolájaként működik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 91. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- A jakšići Szent Borbála plébánia honlapja Archiválva 2018. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- A jakšići Mladost elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2018. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)
