Mrkoplje
| Mrkoplje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34320 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2011)[1][2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 450 m |
| Terület | 7,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 29′ 06″, k. h. 17° 30′ 54″45.485000°N 17.515000°EKoordináták: é. sz. 45° 29′ 06″, k. h. 17° 30′ 54″45.485000°N 17.515000°E | |
 | |
Mrkoplje (1880-ig Mrkopolje) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pozsegától légvonalban 21, közúton 30 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 18, közúton 24 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Papuk-hegység területén, a Papuk Nemzeti Park szélén, a Szalatnokot Pozsegával összekötő 69-es számú főúttól nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település a török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepülésével. 1698-ban „Merkopie” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] A 18. században Likából további pravoszláv lakosság érkezett. Az első katonai felmérés térképén „Merkoplie” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Merkopolye” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Merkopolye” néven összesen 26 házzal, 164 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 183, 1910-ben 187 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1942-ben és 1943-ban súlyos harcok zajlottak itt, végül az egész vidék a partizánok ellenőrzése alá került. 1991-ben teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során 1991 októberének elején foglalták el a JNA banjalukai hadtestének csapatai. A horvát hadsereg 123. pozsegai dandárjának egységei az Orkan ’91 hadművelet során 1991. december 16-án foglalták vissza. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben már nem volt állandó lakossága.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 183 | 199 | 202 | 193 | 224 | 187 | 174 | 217 | 102 | 100 | 85 | 29 | 5 | 4 | 0 | 0 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ "Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 84. oldal". 2021. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. április 30.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 421. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. április 30.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
