Skenderovci (Bresztovác)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Skenderovci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségBresztovác
Jogállás falu
Irányítószám 34322
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség187 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság178 m
Terület4,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Skenderovci (Horvátország)
Skenderovci
Skenderovci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 21′ 20″, k. h. 17° 34′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 20″, k. h. 17° 34′ 30″

Skenderovci falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 8, közúton 10 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északra, Szlavónia középső részén, az Orljava bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már ősidők óta lakott, ezt bizonyítják a határában talált történelem előtti település maradványai. A Skenderovci körüli területet a középkorban Pribinyének nevezték. Történeti források 1251-ben említik először Opos ispán Erzsébet nevű feleségének birtokaként. Szent Márton tiszteletére szentelt plébánitemplomát 1332-ben és 1335-ben is említik. Pribinye neve ezután is többször szerepel középkori oklevelekben. 1397-ben, 1403-ban , 1445-ben, 1481-ben és 1491-ben nemesi előnevekben, 1443-ban, 1444-ben, 1500-ban és 1506-ban Pozsegavár uradalmának részeként, 1470-ben és 1488-ban pedig Velike várának tartozékai között.[2] (Nem tudni teljes bizonyossággal, hogy mindig ugyanazon településről van-e szó.) A török uralom idején nem volt lakossága. 1697 körül Boszniából katolikus horvátok érkeztek ide. 1698-ban „Zkenderovczy” néven 20 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szkenderovacz” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szkenderovacz” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szkenderovacz” néven 19 házzal és 169 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 122, 1910-ben 221 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 78%-a horvát, 10%-a cseh, 7%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 81%-a horvát, 9%-a jugoszláv, 7%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 187 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
122 119 103 171 271 221 246 266 242 230 240 213 227 215 221 187

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1795-ben épült a korábbi Szent Anna kápolna helyén. 1995-ben teljesen megújították, ezt követően Franjo Kuharić érsek szentelte fel újra.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]