Viškovci (Pleterniceszentmiklós)
| Viškovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pleterniceszentmiklós |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34310 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 160 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 131 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 19″, k. h. 17° 46′ 01″45.322000°N 17.767000°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 19″, k. h. 17° 46′ 01″45.322000°N 17.767000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Viškovci témájú médiaállományokat. | |
Viškovci (1991-ig Požeški Viškovci) magyarul: Viskóc, falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pozsegától 7 km-re keletre, községközpontjától 5 km-re északnyugatra, a Pozsegai-medencében, a Pozsegáról Pleterniceszentmiklósra vezető út mentén, Srednje Selo és Blacko között, az Orljava jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést 1400-ban „Viskouch” néven az Orbovai család birtokaként említik először.[2] A török uralom idején katolikus és muzulmán hitre tért horvátok lakták. Neve szerepel az 1545-ös török defterben. A török kiűzése során a muzulmán lakosság Boszniába távozott. Helyükre Boszniából érkezett katolikus horvátok települtek. 1698-ban „Viskovacz” néven 7 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] 1730ban 12, 1758-ban 14 ház állt a településen.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Viskovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Viskovacz” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Viskovacz” néven 9 házzal, 97 katolikus vallású lakossal találjuk.[6]
A településnek 1857-ben 81, 1910-ben 201 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 234 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 81 | 83 | 91 | 143 | 201 | 201 | 209 | 214 | 190 | 190 | 203 | 232 | 239 | 271 | 270 | 234 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Pozsegáról Pleternicára vezető úttól délre az Orljava jobb partja fölé emelkedő 364 méteres, meredeken emelkedő magaslaton találhatók Viskóc várának romjai. A vár a természet adta környezet miatt jól védhető helyen áll, csak a déli oldalon kellett árokkal elválasztani a terepszinttől. Ovális alaprajzú, nagyméretű erősség volt, melynek hosszanti oldala észak-déli irányban húzódott. Központi része a három méteres vastagságú falakkal rendelkező torony volt, mely a déli védőfalra támaszkodott. A torony ma is mintegy húsz méteres magasságban áll, csak a felső részén hiányzik az egykori külső burkolat. Az egykori várpalota és a lakórészek a nyugati oldalon találhatók. A védőfalak is aránylag jó állapotban állnak, láthatóan a közelben kitermelt kövekből épültek. Az építés késői fázisában az északi oldalra négyszögletes tornyot építettek az első emeleti részen mélyedéses ablakokkal. A vár jó állapota azzal lehet összefüggésben, hogy a főbb útvonalaktól távol esik, ezért a török nem rakott bele őrséget. Így megmenekült a felszabadító háborúk ostromaitól is. Építési körülményeiről semmilyen adat nem áll rendelkezésre. Építési stílusából következtetve építése a Raholca melletti Óvárral áll összefüggésben.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- ↑ "Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása". 2021. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. augusztus 12..
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 759. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. augusztus 12..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kuzmica település honlapja (horvátul)
- Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
- Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. [halott link] (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Pleternica kulturális emlékei (horvátul)
