Ugrás a tartalomhoz

Gradski Vrhovci

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gradski Vrhovci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPozsega
Jogállásfalu
Irányítószám34000
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség16 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság335 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′ 01″, k. h. 17° 38′ 17″45.300278°N 17.638056°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 01″, k. h. 17° 38′ 17″45.300278°N 17.638056°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gradski Vrhovci témájú médiaállományokat.

Gradski Vrhovci (1981-ig Vrhovci Gradski) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegához tartozik.

Pozsegától 5 km-re délnyugatra, a Pozsegai-hegység északi völgyében, a Vučiak-patak partján fekszik.

A korabeli írásos dokumentumok szerint Vrhovci település már a középkorban is létezett. 1444-ben „Verhowcz”, 1500-ban és 1506-ban pedig „Werhowcz”, illetve „Wethowcz” alakban találjuk. Pozsega várának uradalmához tartozott.[2] Megemlíti az 1545-ben kelt első török defter is. Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma volt. A török uralom idején a katolikus horvátok mellé Boszniából pravoszláv szerbek települtek be. Az eredeti lakosság zöme a török uralom végével kihalt, vagy elvándorolt, csupán két család utódai élnek még ma is itt. A 18. század folyamán új szerb és horvát lakosság települt be két települést alakítva ki. Az egyik a Gradski jelzőt kapta, míg a pravoszláv templom körül kialakult település neve Crkveni Vrhovci lett. Később a két települést együtt Varoški Vrhovcinak nevezték.[3]

1698-ban „Verhovczi” néven 11 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] 1702-ben 19, 1760-ban 20 ház állt a településen.[3]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Verbovczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verbovci” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verhovczi” néven 28 házzal, 15 katolikus és 200 ortodox vallású lakossal találjuk.[6]

A településnek 1857-ben 286, 1910-ben 402 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a szerb, 7%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 84%-a szerb, 7%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 46 lakosa volt.

Lakosság változása[7][8]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
286323302350367402382211175192189139108835746

(1857 és 1921 között Varoški Vrhovci néven a mai Crkveni Vrhovci lakosságával együtt.)

  1. "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22. {{cite web}}: Check date values in: |date= (súgó)
  2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
  3. 1 2 Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  4. "Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása". 2021. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. július 2..
  5. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 731. o.
  6. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
  7. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  8. "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. július 2..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]