Brekinszka
| Brekinszka (Brekinska) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Lipik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33543 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 107 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 133 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 29′ 56″, k. h. 17° 03′ 50″45.499000°N 17.064000°EKoordináták: é. sz. 45° 29′ 56″, k. h. 17° 03′ 50″45.499000°N 17.064000°E | |
 | |
Brekinszka (horvátul: Brekinska, 1991-ig Brekinjska) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pozsegától légvonalban 51, közúton 64 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, és közúton 15 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Brekinska-patak partján fekszik. Keletről Strižičevac, nyugatról Antunovac, délről Gaj, északról Govedje Polje falvak határolják.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1872. október 7-én Brekinska területén egyedülálló régészeti leletet találtak. Végh Antal földműves a Grahovište nevű dűlőben levő földjén szántott, amikor az ekéje beleakadt valamibe. A cserépedény olyan nagy és súlyos volt, hogy azt csak a közeli földeken dolgozó parasztok segítségével tudta kiemelni. Mivel az edényt nem tudták kinyitni összetörték és mintegy 50 darab, egyformára kidolgozott bronz szekercét találtak benne. A leletek mint később kiderült a vučedoli kultúra késői időszakához tartoztak. A régészek a lelet korát az i. e. 1850 körüli időre becsülték. Abban az időben ez volt az első bronzkori lelet Horvátország és Szlavónia területéről, de a 20. század elejéig is csak két ilyen lelőhely volt egész Szlavóniában. A leletek többsége Zágrábba a régészeti múzeumba került, de jutott belőle Ljubljanába, Grazba, Budapestre a Nemzeti Múzeumba, de még Párizsba is.
Brekinska területe valószínűleg már a középkorban lakott volt. Az 1334-ben „Item sancti Mychaelis de Dewecher” alakban említett devecseri Szent Mihály plébániát Josip Buturac ide helyezi.[2] Feltételezését arra alapozza, hogy a 18. században egy régi templom romjai feküdtek itt, ahol kápolnát építettek Szent Mihály tiszteletére. Ugyanezt a plébániát említik 1517-ben „Myholcz” néven, Márton nevű plébánosát pedig 1501-ben említik „Martinus plebanus de Myholcz” alakban.[2] A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak.
A török uralom után a területre a 17. század végétől folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Miután újraalakították Pozsega vármegyét területe a pakráci uradalom része lett. Több tulajdonos után 1760-tól a Jankovich család birtoka. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Brekinske” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Brekinszka” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Brekinszka” néven 89 házzal, 518 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A Jankovichok a 19. században a katolikus horvátok mellé a Dél-Dunántúlról jelentős számú kálvinista magyart telepítettek a faluba.
1857-ben 295, 1910-ben 561 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 55%-a magyar, 40%-a horvát, 4%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 54%-a horvát, 27%-a magyar, 11%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 126 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 295 | 424 | 465 | 525 | 541 | 561 | 562 | 537 | 528 | 536 | 480 | 308 | 244 | 199 | 156 | 126 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1932-ben építették, mára belül teljesen felújították. Szolgálatát a gaji plébános látja el.
Református temploma ma már nagyon rossz állapotban áll. A templom 1905-ben épült, a falu református magyar lakossága építette. A 20. század elején pasztorális ház is állt mellette. A magyar lakosság nagy részét a második világháborúban elüldözték a partizánok, az épület sokáig gazdátlanul állt. Az épület rossz állaga miatt Lipik városa nemrég pénzt különített el a tetőzet felújítására.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település lakói főként mezőgazdaságból élnek.
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2013-ban a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetsége szervezésében a településen megnyílt a magyar ház, mely a helyi magyar kisebbség kulturális értékeit mutatja be. A magyar ház fenntartója a lipiki magyarok egyesülete, mely 119 tagot számlál.
Egyesületek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Brekinska önkéntes tűzoltóegyletét 1929-ben alapították.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- 1 2 Buturac, Josip. "Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine". Starine JAZU, 59/1984. Hozzáférés: 2018. május 27.(horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 77. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. március 13.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Lipik város hivatalos honlapja (horvátul)
- Lipik kulturális nevezetességei (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A város turisztikai központjának honlapja (horvátul)
- Refdunatul.hu: A Kárpát-medence legdélebbi magyar református közösségében
