Szvinna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szvinna (Svilna)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPleterniceszentmiklós
Jogállás falu
Irányítószám 34310
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség139 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság146 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szvinna (Horvátország)
Szvinna
Szvinna
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 17′ 50″, k. h. 17° 51′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 50″, k. h. 17° 51′ 10″

Szvinna (horvátul: Svilna) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 14, közúton 17 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re keletre, a Pozsegai-medencében, Resnik és Buk között fekszik.

Története[szerkesztés]

A település neve először 1313-ban a pozsegai káptalan egyik oklevelében nemesi névben bukkan fel „nobilis de Zuynna” alakban. A középkoriban kisnemesek kezén lévő kisebb uradalom és plébánia központja volt. Szent György plébániáját és plébániatemplomát 1334-ben, 1335-ben és 1464-ben is említik. 1469-ben az Orbovai rokonság birtokai között találjuk „Felsewzwynna” falut. [2][3] Alsó -, vagy Nagyszvinna elkülönül Felső-, vagy Kisszvinnától, mely a mai Kalinići környékén feküdt.[4]

A környező településekhez hasonlóan 1537 körül foglalta el a török, melynek uralma 150 évig tartott. 1545-ben már náhije székhelyeként szerepel a török defterben. A török uralom idején muzulmán hitre tért horvátok lakták. A török kiűzése során muzulmán lakosság Boszniába távozott. Helyükre 1697 körül Boszniából katolikus horvátok érkeztek. [5] 1698-ban „Szvilno” néven 11 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [6] 1702-ben és 1758-ban 11 ház állt a településen.[7]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szvilnja” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szvilna (Dolnya és Gornya)” néven szerepel. [8] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szvilna (Dolna és Gorna)” néven összesen 24 házzal, 178 katolikus vallású lakossal találjuk. [9] A 19. században a Monarchia más területeiről, főként Morvaországból cseh és német nyelvű lakosság telepedett ide.

A településnek 1857-ben 107, 1910-ben 189 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 56%-a horvát, 31%-a cseh, 13%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 139 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[10][11]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
107 130 118 146 182 189 182 176 202 215 212 220 217 181 177 139

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.]
  3. Eszerint ekkor már Alsószvinna is létezett. A falu alsó és felső részre osztása minden bizonnyal birtokmegosztással függ össze.
  4. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  5. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  6. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
  7. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  8. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 557. o.
  9. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829.
  10. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  11. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]