Szvinna
| Szvinna (Svilna) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pleterniceszentmiklós |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34310 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 109 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 146 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 49″, k. h. 17° 51′ 14″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 49″, k. h. 17° 51′ 14″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szvinna (horvátul: Svilna) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 14, közúton 17 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re keletre, a Pozsegai-medencében, Resnik és Buk között fekszik.
Története[szerkesztés]
A település neve először 1313-ban a pozsegai káptalan egyik oklevelében nemesi névben bukkan fel „nobilis de Zuynna” alakban. A középkoriban kisnemesek kezén lévő kisebb uradalom és plébánia központja volt. Szent György plébániáját és plébániatemplomát 1334-ben, 1335-ben és 1464-ben is említik. 1469-ben az Orbovai rokonság birtokai között találjuk „Felsewzwynna” falut.[2][3] Alsó -, vagy Nagyszvinna elkülönül Felső-, vagy Kisszvinnától, mely a mai Kalinići környékén feküdt.[4]
A környező településekhez hasonlóan 1537 körül foglalta el a török, melynek uralma 150 évig tartott. 1545-ben már náhije székhelyeként szerepel a török defterben. A török uralom idején muzulmán hitre tért horvátok lakták. A török kiűzése során muzulmán lakosság Boszniába távozott. Helyükre 1697 körül Boszniából katolikus horvátok érkeztek.[4] 1698-ban „Szvilno” néven 11 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[5] 1702-ben és 1758-ban 11 ház állt a településen.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szvilnja” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szvilna (Dolnya és Gornya)” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szvilna (Dolna és Gorna)” néven összesen 24 házzal, 178 katolikus vallású lakossal találjuk.[7] A 19. században a Monarchia más területeiről, főként Morvaországból cseh és német nyelvű lakosság telepedett ide.
A településnek 1857-ben 107, 1910-ben 189 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 56%-a horvát, 31%-a cseh, 13%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 139 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[8][9] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 107 | 130 | 118 | 146 | 182 | 189 | 182 | 176 | 202 | 215 | 212 | 220 | 217 | 181 | 177 | 139 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.]
- ↑ Eszerint ekkor már Alsószvinna is létezett. A falu alsó és felső részre osztása minden bizonnyal birtokmegosztással függ össze.
- ↑ a b c Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 557. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
- Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
