Poljana (Lipik)
| Poljana | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Lipik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33543 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 425 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 116 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 28′ 12″, k. h. 16° 58′ 48″45.470000°N 16.980000°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 12″, k. h. 16° 58′ 48″45.470000°N 16.980000°E | |
 | |
Poljana (1910 és 1981 között Poljana Pakračka) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pozsegától légvonalban 56, közúton 71 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 18 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában fekszik. Északról Antunovac, keletről Gaj, nyugatról Međurić, délről Janja Lipa falvak határolják. Itt halad át a Kutenyáról Pakrácra menő főút és a Zágrábról Eszékre menő vasútvonal.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek tanúsága szerint a település határában már ősidők óta éltek emberek. Valamennyi régészeti lelőhely[2] a Kutenya-Dobrovac gázvezeték építésekor került elő. A legrégebbi leleteket a település délnyugati szélén, a Bijela-pataktól északra, a Banova Jaruga-Lipik vasútvonal déli részén egy részben mezőgazdasági művelés alatt álló magaslaton találták. Itt több rétegben történelem előtti település nyomaira bukkantak. A legrégibb leletek cseréptöredékek és egy kőszekerce kőkorszakiak. A további leletek, főként cseréptöredékek a rézkorból, a késő bronzkorból és a kora vaskorból származnak. A másik lelőhelyen, a Krivajac-pataktól nyugatra és a Bijela-pataktól északra, egy nyugat-keleti irányú hosszanti kiemelkedésen vaskori és középkori tárgyak kerültek elő. A harmadik lelőhely a Bijela-pataktól északra, a Krivajac-patak egykori folyása által körülölelt enyhe magaslaton található, ahol középkori kerámiatöredékeket találtak.
A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy száz évre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. század végétől folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Miután újraalakították Pozsega vármegyét területe a pakráci uradalom része lett, mely több tulajdonos után 1760-ban a vármegye főispánjának gróf daruvári Jankovich Antalnak a birtoka lett. Jankovich aki kiemelkedő szerepet játszott a vármegye fejlesztésében ide is telepített újabb jelentős számú lakosságot. Poljanát 18. században telepítették be horvát katolikus családokkal, akik mellé a 19. században főként csehek és szlovákok érkeztek.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Polyane” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Polyana” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Polyana” néven 94 házzal, 750 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] 1815-ben itt tört ki az a jobbágylázadás, mely az 1848-as forradalmak előtti időszak legnagyobb forradalmi eseménye volt Szlavóniában. A lázongás később átterjedt több környező településre, Gajra, Uljanikra, Toranjra, Batinjanira és Brekinskára, majd több Pozsega vármegyei Jankovich birtokra is. A lázadás előzményeihez tartozik, hogy az 1814-es év egy száraz és terméketlen év volt, mely éhínséget eredményezett ezen a vidéken, de Jankovich Izidor birtokainak elöljárói erre, nem voltak tekintettel. Továbbra is a legnagyobb szigorral bántak jobbágyaikkal, beleértve a botozást és más fizikai büntetéseket. Megtiltották a makkoltatást, a robotot ugyanakkor a törvényeken túllépve többszörösen megkövetelték. A jobbágyok ezt elutasították és továbbra is csak a szokásos munkát végezték. Fontolgatták, hogy a katonai határőrvidékre költöznek. Emiatt az uradalom területén a tavaszi munkák késedelmet szenvedtek. Június elején az uradalom elöljárói behívták a katonaságot, mely brutálisan elfojtotta a lázadást, melynek vezetőit egytől három évi börtönre ítélték. Általános volt a fizikai büntetés. A kivizsgálás során megállapították az uradalom tisztviselőinek bűnösségét is, többeket pénzbüntetésre, elzárásra ítéltek. Magának a grófnak is nagy büntetést kellett fizetnie.
A falunak 1857-ben 437, 1910-ben 888 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 51%-a cseh, 30%-a horvát, 12%-a szlovák anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 61%-a horvát, 22%-a cseh nemzetiségű volt. 2011-ben 547 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 437 | 507 | 591 | 776 | 857 | 888 | 780 | 888 | 831 | 813 | 869 | 770 | 761 | 669 | 626 | 547 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1730-ban még fakápolnaként említik először. Ezt nagyon rossz állapota miatt 1910-ben lebontották és újat építettek helyette. A templom 19 méter hosszú és 10 méter széles. Főoltárát Josip Pazman professzor, egyetemi tanár készíttette. A második világháború idején a partizánok és a német csapatok közötti harcokban kisebb károkat szenvedett.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település lakói főként mezőgazdaságból élnek.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település elemi iskolája Grigor Vitez horvát költő, ifjúsági író és műfordító nevét viseli. Nemcsak a helyiek, hanem a környező falvak tanulói is idejárnak.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]NK Poljana labdarúgóklub
Egyesületek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- DVD Poljana önténtes tűzoltóegylet.
- Poljana nőegylet.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7142.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 521. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. március 9..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Lipik város hivatalos honlapja (horvátul)
- Lipik kulturális nevezetességei (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- Az első katonai felmérés térképe
- A második katonai felmérés térképe[halott link]
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A város turisztikai központjának honlapja (horvátul)
- Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
