Knežci
| Knežci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pleterniceszentmiklós |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34312 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 50 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 20′ 22″, k. h. 17° 53′ 56″45.339444°N 17.898889°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 22″, k. h. 17° 53′ 56″45.339444°N 17.898889°E | |
 | |
Knežci (1991-ig Knešci) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pozsegától légvonalban 17, közúton 26 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re északkeletre, a Pozsegai-medencében, Zarilac, Ciglenik, Mali Bilač és Tulnik között, a Kutjevačka-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott volt. Déli határában a Longya-folyó völgye feletti magaslaton fekvő „Tulničica” lelőhelyen a neolitikumi starčevo-kultúra településének maradványait találták.[2] A „Starnik” nevű lelőhelyen ókori leletek is előkerültek. Egy délkelet-északnyugati irányú római út maradványaira (sóder, kőzúzalék és nagyobb kövek) is bukkantak a „Tulničica-Krčevine” lelőhelyen. A település középkori létezéséről nincs biztos adatunk. 1444-ben egy megyei szolgabíró nevében tűnik fel egy „Knesewcz” nevű birtok.[3] Mátyás király az 1471. évi harmadik dekrétumában említ egy Pozsega megyei „Knesyewcz” nevű castellumot, melynek hűtlenség címén lerombolását rendeli el és amely akár meg is felelhet a mai Knežcinek.[4]
A környező településekhez hasonlóan 1537 körül foglalta el a török, melynek uralma 150 évig tartott. A török uralom idején muzulmán hitre tért horvátok lakták. A török kiűzése során muzulmán lakosság Boszniába távozott. Helyükre 1697 körül Boszniából katolikus horvátok érkeztek.[4] 1698-ban „Knesczi” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[5] 1702-ben 14, 1730-ban 19, 1760-ban 18 ház állt a településen.[4]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Knexcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Knesczy” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Knesczi” néven 11 házzal, 97 katolikus vallású lakossal találjuk.[7]
A településnek 1857-ben 98, 1910-ben 146 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 87%-a horvát, 8%-a cseh, 5%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 61 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek. A faluban tűzoltószerház van.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[8][9] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 98 | 98 | 86 | 110 | 135 | 146 | 147 | 182 | 171 | 169 | 166 | 131 | 113 | 93 | 78 | 61 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva)
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- 1 2 3 Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása[halott link]
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 326. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. augusztus 15.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
- Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. [halott link] (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Pleternica kulturális emlékei (horvátul)
- Katarina Botić: Neolitička naselja na prostoru Sjeverne Hrvatske Zagreb, 2017. (doktori disszertáció)[halott link] (horvátul)
- Hrvatski arheološki godišnjak 6/2010. (horvátul)
- Vjesnik Požeške kotline Slavonska Požega 2-3. Slavonska Požega, 1979. (horvátul)
- Kornelija Minichreiter-Zorko Marković: Arheološki lokaliteti na trasi brze ceste Našice – Pleternica– Lužani i području izgradnje akumulacija Dubovik i Breznica kod Podgorača Hrvatski arheološki godišnjak 6/2010. (horvátul)
