Bektež

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bektež
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségKutjevo
Jogállás falu
Irányítószám 34343
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség388 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bektež (Horvátország)
Bektež
Bektež
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 23′ 45″, k. h. 17° 55′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 23′ 45″, k. h. 17° 55′ 40″

Bektež falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 20, közúton 24 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re délkeletre, a Pozsegai-medencében, a Pozsegáról Nekcsére menő 51-es főút mentén, Kula és Gradište között fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai Bektež területén a középkorban két település Dragalóc és Simonóc feküdt. Mindkét falu a gradistyai uradalomhoz tartozott. Dragalócot 1499-ben „Dragalowcz”, Simonócot 1413-ban „Simonolcz” alakban említik a korabeli forrásokban. [2] A török uralom idején a falut muzulmánok lakták, valószínűleg ők adták a település mai nevét. A török uralom végén a muzulmán lakosság Boszniába távozott, a helyükre katolikus horvátok érkeztek.[3] 1698-ban „Begtessi” néven 7 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [4] 1730-ban 18, 1746-ban 19 ház állt a településen. [5]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Bektess”néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bektexe” néven szerepel. [6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bektexe” néven 48 házzal és 308 katolikus vallású lakossal találjuk. [7] A település 1876-ban községközpont lett (42 falu tartozott hozzá), ezt a rangját egészen 1956-ig megtartotta.

A településnek 1857-ben 290, 1910-ben 396 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 5%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Önkéntes tűzoltóegyletét 1931-ben alapították. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 388 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
290 314 312 366 420 396 467 396 374 416 493 520 487 468 430 388

Kultúra[szerkesztés]

A KUD Bektež kulturális és művészeti egyesületet 1997. február 16-án alapították. Alapítója Branko Galić volt, aki hosszú ideig elnöke is volt az egyesületnek. Alapításának célja az volt, hogy megismertesse a fiatalokkal őseik hagyományait és kulturáját. Az egyesületnek ma 42 tagja van, akik a következő szekciókban tevékenykednek: néptánc, tamburazenekar, énekkar és színjátszókör. Az egyesület szervezésében kerülnek évente megrendezésre a Bekteži folklór találkozók. Az egyesület rendszeres résztvevője a Zágrábi Nemzetközi Folklórszemlének, a „Đakovački vezovi”, a „Vinkovačke jeseni”, a „Brodsko kolo” folklórszemléknek és más városok folklórszemléinek.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a kutjevói elemi iskola területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

  • Az NK Bektež labdarúgóklubot 1981-ben alapították. A megyei első ligában szerepel.
  • Az SRD Bektež sporthorgász egyesületet 1984-ben alapították.
  • A „Strijela” vadásztársaságot 1955-ben alapították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]