Monoszló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Monoszló
Református templom
Református templom
Monoszló címere
Monoszló címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásBalatonfüredi
Jogállás község
Polgármester Simon György (független)[1]
Irányítószám 8273
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 107 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség14,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Monoszló (Magyarország)
Monoszló
Monoszló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 08″, k. h. 17° 38′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 08″, k. h. 17° 38′ 23″
Monoszló (Veszprém megye)
Monoszló
Monoszló
Pozíció Veszprém megye térképén
Monoszló weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Monoszló témájú médiaállományokat.

Monoszló község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Balatontól 6 km-re északra, a Káli-medence keleti szomszédságában megbújó, mindössze két község területét magában foglaló, kis Monoszlói-medencében található.[3] Ez a terület a Balaton-felvidék egyik legrejtettebb völgye, áthaladó útja nincsen, de még a két itt található zsákfalu, Monoszló és Balatonhenye között sincs közúti összeköttetés.

Szomszédos települések: északnyugatra 1,5 km-re Balatonhenye, keletre 4 km-re Szentantalfa, délkeletre 6 km-re Zánka, délnyugatra 4 km-re Köveskál.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1252-ből való, a veszprémi káptalan oklevele Monoslou (Rubinum sacerdotem de Monoslou) névvel illeti a falut. Ekkor már a temploma is állhatott, amelyet eredetileg Szent Mihály tiszteletére szenteltek fel. Az Árpád-korban földvárral is rendelkezett, amelyet a Hegyestűn alakítottak ki.[4][5]

A község nevezetes szülötte Monoszló Lodomér, aki a 13. században, IV. László király idején viselte az esztergomi érseki címet. A keresztény királyhoz nem méltó életmódjáért többször megfedte a királyt. Valószínű, hogy az érsek érdeme, hogy ilyen csodálatos faragású részlet került a falu templomépületére.

A török időkben elnéptelenedett a falu. Az első nagy támadás 1548-ban érte, amikor a törökök végigportyáztak a Balaton-felvidéken, de később is állandósultak a támadások a környéken.[6][7] A török kiűzését követően újranépesült a település, amelynek lakói időközben református hitre tértek. 1745-ben felújították a templomot, amely 1829-ben nyerte el mai, késő barokk stílusú formáját. Belső bútorzata is ebből az időszakból való.[4][6] A 19. század első fele és közepe egyben a település fénykora is volt, ekkoriban a lélekszám 600 fő körül alakult. Ebből az időből származik a ma a zalaegerszegi megyei levéltárban őrzött Monoszlói bíróláda, amely a község akkori mindennapjait dokumentálja részletesen.[4] A 20. század eleji községről Eötvös Károly A balatoni utazás vége című útikönyve ad pompás leírást. Még monoszlai visszhangot is említ.[8]

1999-ben 157 lakosa volt a falunak, amelyből kb. 110 fő alkotta a református gyülekezetet.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 3% németnek, 1% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35%, református 35%, evangélikus 6%, felekezeten kívüli 8% (15% nem nyilatkozott).[9]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település határában emelkedik a Hegyestű (337 m). A hegy szabályos kúp alakú volt valamikor, északi oldalát azonban az ott működő kőbánya működtetésével lebontották, így a közel 50 m magas bányafal megmutatja a bazalt vulkán belsejét. A csúcsáról nagyszerű kilátás nyílik a Balatonra.[10]
  • Középkori temploma a román stílusú építészet szép részletét őrizte meg. A déli kapu fölött életfajelenetet találunk. Ezen két madár a csőrével nyúl az életfa tövéhez.

Irodalom[szerkesztés]

  • Gerevich T.: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) (Egyetemi nyomda. Budapest, 1938)
  • Dercsényi D.: Román kori építészet Magyarországon (Corvina, Budapest, 1972)
  • Eötvös K.: Utazás a Balaton körül. A balatoni utazás vége. (Neumann Kht., Budapest, 2004)
  • Ludwig E.: Rejtőzködő Magyarország. A sorozat cikke Monoszló templomáról. (Magyar Nemzet, 2002-2008)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Monoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Cholnoky Jenő: A Balaton-vidék múltjából
  4. a b c d Református Egyházközség Monoszló. Monoszló település hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
  5. Monoszló. Monoszlói fazekasház. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
  6. a b Ludwig Emil: A monoszlói életfás kapu. Magyar Nemzet Online, 2004. március 20. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
  7. S. Lackovits Emőke: Száz magyar falu – Köveskál – Török világ, pogány világ. Arcanum. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
  8. Eötvös Károly: A balatoni utazás vége – Hazádnak rendületlenül…. Neumann Kht., 2004. március 20. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
  9. Monoszló Helységnévtár
  10. Balaton-felvidéki Nemzeti Park

További információk[szerkesztés]