Ugrás a tartalomhoz

Drávaszentiván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drávaszentiván (Ivanovec)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségCsáktornya
Jogállásfalu
Alapítás éve1367
PolgármesterBranko Šalamon
Irányítószám40000
Körzethívószám+385 040
Népesség
Teljes népesség1922 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′ 05″, k. h. 16° 28′ 37″46.368056°N 16.476944°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 05″, k. h. 16° 28′ 37″46.368056°N 16.476944°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávaszentiván témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Drávaszentiván (horvátul: Ivanovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Csáktornyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Csáktornya központjától 3 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1367-ben "Iuahonouch" alakban történt. 1478-ban "Ibanowecz" néven említik. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2]

1437 után az uradalommal együtt a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban Zrínyi Miklósé lett. Ezután 1671-ig a Zrínyiek birtoka, amikor Zrínyi Pétert felségárulás miatt kivégezték és minden birtokát elkobozták. Ekkor a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1789-ben a falut a csáktornyai plébániához csatolták. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " IVANOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Mártonhoz nem meszsze, és annak filiája, határja közép termékenységű."[3]

A település első iskolája 1871-ben épült. 1910-ben 845, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. A mai iskola 1997-ben épült fel. 2001-ben a falunak 2195 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Vitus (Vid) tiszteletére szentelt plébániatemploma.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.