Kisszabadka
| Kisszabadka (Mala Subotica) | |||
 | |||
| A Szűz Mária születése templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Horvátország | ||
| Megye | Muraköz | ||
| Község | Kisszabadka | ||
| Jogállás | falu | ||
| Alapítás éve | 1257 | ||
| Polgármester | Josip Šegović | ||
| Irányítószám | 40321 | ||
| Körzethívószám | (+385) 040 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4344 fő (2021. aug. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,36 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 22′ 48″, k. h. 16° 32′ 24″46.380000°N 16.540000°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 48″, k. h. 16° 32′ 24″46.380000°N 16.540000°E | |||
| Kisszabadka weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszabadka témájú médiaállományokat. | |||
Kisszabadka (horvátul Mala Subotica) falu és község (járás) Horvátországban, Muraköz megyében.
A község (járás) települései
[szerkesztés]Közigazgatásilag hét falu tartozik hozzá: Kisszabadka, Dezsérlaka (Držimurec), Drávaszentistván (Štefanec), Felsőpálfa (Palovec), Muralövő (Strelec), Piskorovec (Piškorovec) és Szentkereszt (Sveti Križ).
Fekvése
[szerkesztés]Csáktornyától 7 km-re keletre fekszik, a Trnava patak jobb partján. Áthalad rajta a Csáktornya–Kotor-vasútvonal.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már az i. e. 5. évezredben is éltek emberek. A délre fekvő Szentkereszt területén a plébániatemplom környékén római sírokat is találtak. Az 1. században római település állt itt, melyet a feltételezések szerint Sabariának neveztek. Anđela Horvat horvát történész a település nevét is a latin Sabaria helynévből származtatja. Tény hogy a települést még 1478-ban is Sabariának nevezi a csáktornyai uradalom falvait felsoroló okirat.
A mai település első írásos említése 1257-ből származik "Terra Zumbathel" alakban.[2] 1256-ban ugyanis a Hahót nembeli II. Mihály "Komort, Velikát, továbbá a Klenovniktól keletre eső Bikoveczet (Bykencz) és a ma ismeretlen Pyankóczot oda adta rokonának, Lanczelottnak a muraközi Szombathely (ma Szoboticza), Béla (ma Belicza) és Tornova (ma Ternovecz) falvakért."[3] A falu neve az ezt rögzítő okiratban bukkan fel először. A Hahót nemzetség Buzád ágának birtokai közé tartozott.
A csáktornyai uradalom részeként I. Lajos király 1350-ben Lackfi István erdélyi vajdának adományozta, aki 1351-től a horvát-szlavón-dalmát báni címet viselte. A település 1367-ben „Poss. Zonbath” néven szerepel okiratban.[2] Miután a Lackfiak kegyvesztettek lettek a Muraközt 1397-ben a Kanizsaiak kapták meg, akik Zsigmond király hívei voltak, de már 1405-ben elvették tőlük. 1437 után a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1478-ban „Sabaria” néven Csáktornya tartozékai között sorolják fel.[2]
1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
A falunak a középkorban már volt temploma. 1334-ben a Muraköz plébániái között említik az itteni plébániát "Ecclesia sanctae Mariae de Sabaria" alakban, de valószínűleg a település Szűz Mária temploma ennél sokkal korábban épült. 1501-ben említik Valentin nevű plébánosát (Valentinus plebanus de Sabaria) és Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát (Sancta Maria de Sabaria). Az 1640-es egyházi vizitáció már egy romladozó templomot említ két haranggal, nagy csillárral, nagy fa kereszttel és szentképekkel, valamint nagy oltárral. 1713-ban a falu új plébániát épített. 1715-ben a falunak 9 adózója volt. 1737-ben földrengés pusztított, melyben a templom is megsérült. Megújítását 1747-ben fejezték be, ekkor kapta barokk boltozatát. 1779-ben a települést "Szoboticza" néven említik. Ekkorra a templom körüli régi temető már tönkrement, az új temető a falun kívül található. 1900-ban a templomot két oldalhajóval bővítették, ekkor nyerte el mai formáját.
Vályi András szerint " SZOBOTICZA. Horvát falu Szala Várm. földes Ura Gr. Álthán Uraság, lakosai katolikusok; határja középszerű."[4]
1910-ben 796 lakosa volt, közülük 767 horvát és 29 magyar anyanyelvű volt.[5] 1920-ig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között újra Magyarország része volt, majd visszakerült a jugoszláv államhoz. 1991 óta Horvátországhoz tartozik.
.jpg)
Lakossága
[szerkesztés]A 2001-ben tartott népszámlálás adatai szerint a község 5676 lakosának 91,5%-a horvát, 7,5%-a cigány nemzetiségű. A népszámláláskor ketten vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Kisszabadka falunak külön 2156 lakosa volt. A cigányság aránya Piskorovec faluban a legmagasabb (majdnem 100%).
A község népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7][8] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 2.207 | 2.502 | 2.555 | 2.684 | 3.113 | 3.534 | 3.904 | 4.250 | 4.978 | 4.993 | 4.670 | 4.825 | 4.832 | 4.882 | 4.923 | 4.736 | 4.344 |
A település népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[9][10][11] | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
| 1.039 | 1.104 | 1.315 | 1.341 | 1.413 | 1.583 | 1.778 | 1.950 | 2.249 | 2.237 | 2.161 | 2.339 | 2.301 | 2.269 | 2.156 | 1.986 | 1.766 |
Kultúra
[szerkesztés]„Zvon” Kultúrális és Művészeti Egyesület. A kisszabadkai közösség kulturális és művészeti egyesülete 1996 decemberében jött létre azzal a céllal, hogy ösztönözze és javítsa a kultúra és az etnikai örökséget a plébánia és a Mala Subotica település területén. A „Zvon” egyesület fő feladata a kulturális örökség ápolása, a fiatal generációk oktatása, valamint az elfeledett népi szokások, dalok, táncok és a Muraköz teljes nemzeti kincsének megtalálása és bemutatása. A „Zvon” tagsága a gyermekektől az idősekig tart. Az egyesület számos kulturális esemény kezdeményezője, kezdeményezője és hordozója a plébánián és az önkormányzatban, az elmúlt 10 évben pedig a Gyermekek Folklór Fesztiváljának házigazdája és szervezője. Az egyesület tagjai tambura, folklór, színjátszó, népművészeti csoportban és kórus szekciókban tevékenykednek. Megkezdte munkáját a kézműves műhely is, azzal a céllal, hogy felújítsák és rekonstruálják a szükséges ruhadarabokat és textíliákat, valamint hogy a vászon elkészítésének és díszítésének ezt a módját a fiatalabb generációkra is átvigyék. A műhely magában foglalja a horgolás, hímzés, arany hímzés és a jelmez egyes részeinek rekonstrukcióját a meglévő modellek szerint.[12]
Sport
[szerkesztés]- NK Spartak Mala Subotica labdarúgóklub
- Sport Za Sve Mala Subotica sportegyesület
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma[13] 1334 előtt épült. 1737 és 1747 között barokk stílusban építették át. A templom háromhajós épület, félköríves szentéllyel és a nyugati homlokzat mentén álló harangtoronnyal. A 17. században falait megemelték, és új kórust is kapott. A templom belső tere barokk boltozatos, a középső hajót és a szentélyt pilaszterek és féloszlopok díszítik. A 20. század elején a templomot háromhajós templommá bővítették. A plébániaház 1769-ben épült egyszerű épület, téglalap alaprajzzal.
- A templom mellett klasszicista oszlopcsoport és az 1711-ben emelt ún. Imbra-oszlop áll.
- A plébániatemplom közelében áll az 1746-ban épített Szent Kereszt-templom. Kupoláját J. Brollo itáliai mester festette ki.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- 1 2 3 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
- ↑ Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a 14. század közepéig (Budapest, 1900)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912). library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2026. január 19.)
- ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
- ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
- ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
- ↑ Biografija. kuu-zvon.hr. (Hozzáférés: 2026. január 25.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1118.
