Ugrás a tartalomhoz

Zalaújvár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalaújvár (Pribislavec)
A zalaújvári központ.
A zalaújvári központ.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségZalaújvár
Jogállásfalu
Alapítás éve1366
PolgármesterVišnja Ivačić
Irányítószám40000
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség2963 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Terület11,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 23′ 33″, k. h. 16° 28′ 57″46.392500°N 16.482500°EKoordináták: é. sz. 46° 23′ 33″, k. h. 16° 28′ 57″46.392500°N 16.482500°E
Zalaújvár weboldala
Térkép

A Festetics-kastély

Zalaújvár (horvátul: Pribislavec) falu és község Horvátországban, Muraköz megyében.

Csáktornyától 3 km-re keletre fekszik.

A települést 1366-ban "Poss. Porbozlouhaza" alakban említik először. 1478-ban már mai horvát nevén "Pribislawecz" alakban szerepel a csáktornyai uradalom tartozékai között.[2] Régi magyar neve Porboszlóháza és horvát neve is minden bizonnyal a szláv Pribislav személynévből származik. A település valószínűleg sokkal régebbi, mint az első említése és már 1334-ben a muraközi plébániák első írásos említésekor a drávaszentmihályi plébániához tartozhatott.

Hunyadi Mátyás az uradalommal együtt Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. 1691-ben Zrínyi Ádám halála után a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

A korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy már 1831-ben állt itt egy szép udvarház, körülötte rendezett parkkal, melyet valószínűleg még a 17. században építtetett gróf Zrínyi Ádám, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós fia. Ennek a helyén építtette 1870-ben a Festetics család a mai is álló pompás neogótikus kastélyt.

Vályi András szerint " PRIBISLAVECZ. Elegyes horvát falu Szala Vármegyében, földes Ura Gr. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, ’s másfélék, fekszik Csáktornyához közel, mellynek filiája, határja jól termő."[3]

1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd visszakerült Jugoszláviához. 2001-ben 2929 lakosa volt.

1910-ben 1121 lakosa volt, közülük 1095 horvát, 26 magyar anyanyelvű volt.[4]

Lakosság változása[5][6][7]
18571869188018901900191019211931194819531961197119811991200120112021
5376348319541.0171.1211.3951.6171.9402.0282.1672.3542.5682.7462.9293.1362963

Vladimir Nazor Általános Iskola. Az iskolaépület a tanulók növekvő száma miatt kicsinek bizonyult, ezért kezdeményezést indítottak egy új iskolaépület építésére. Miután az alapítók elfogadták a terveket, közel került az iskolaépítési projekt megvalósítása. Az új iskolaépület és a kapcsolódó tornaterem építési dokumentációjának építési engedélyezése folyamatban van.

A KUD Kaštel Pribislavec Kulturális és Művészeti Egyesületet 1998. március 28-án alapították. Az egyesület három szekcióban működik: folklóregyüttes, tamburazenekar és színjátszócsoport. Tagjai 2003 közepéig közel kétszáz alkalommal léptek fel. Horvátországon kívül a svájci Međimurac Társaság vendégei voltak Zürichben. Számos koncerten, humanitárius rendezvényen, fesztiválon, alkalmi előadáson, rádió- és televízió műsorban léptek fel.

  • NK Polet Pribislavec labdarúgóklub
  • ŽOK Kaštel Pribislavec női röplabdaklub
  • A településnek sportrepülőtere van, ahol a Horvát Köztársaság egyik legnagyobb repülőstalálkozóját tartják minden évben. Az Aero Clubnak van egy vitorlás iskolája és egy motorosrepülő iskolája is.
  • A Festetics-kastélyt[8] 1870-ben építtette gróf Festetics György egy korábbi udvarház helyén neogótikus stílusban. A kastélyt szép park és kert övezi, benne kis kápolnával. Bár a kastély a háború alatt kárt szenvedett, ma is a Muraköz egyik legszebb romantikus épülete. Ma a helyi alapiskola működik benne.
  • Szent Flórián tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1867-ben épült. Mai formáját az 1903-as bővítés után érte el. A hajó 16,89 m hosszú és 9,16 m széles, a szentély szélessége 5,74 m. 1975-ben építették hozzá a sekrestyét. Az oltárkép ismeretlen festő alkotása, gróf Festetics György ajándéka.
  • A település központjában, a plébániatemplom[9] közelében található a Szentháromság-szentély, mely három oldalról nyitott falazatú kápolnaként épült, és 1800 körül épített nyeregtető borítja. Tiszta forma, az építészeti elemek nyugodt elrendezése, karcsúság és elegancia jellemzi. A szentély négyzet alaprajzú, és csak a hátsó oldala van teljesen felfalazva. Az oldalfalak magas, félkör alakú lekerekített nyílásokkal rendelkeznek, míg az elülső rész teljes magasságban nyitott. A rácsos bejárati ajtón keresztül egy kis baldachinos boltozattal fedett helyre lépünk be. A hátfal három részből áll: az oltári menzájából, a központi rész mellékalakjaiból (Szent Borbála és Mihály arkangyal) és a felső részből a Szentháromság szoborcsoportjával.
  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  4. ↑ "1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912)". library.hungaricana.hu. Hozzáférés: 2026. január 19.
  5. ↑ Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  6. ↑ Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011
  7. ↑ Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj
  8. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1120.
  9. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3946.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]