Bödeháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szentistvánlak szócikkből átirányítva)
Bödeháza
Légi fotó
Légi fotó
Bödeháza címere
Bödeháza címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Lenti
Jogállás község
Polgármester Büki László[1][2]
Irányítószám 8969
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 38 fő (2015. jan. 1.)[3]
Népsűrűség 6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,67[4] km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bödeháza (Magyarország)
Bödeháza
Bödeháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 38′ 31″, k. h. 16° 24′ 010″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 31″, k. h. 16° 24′ 010″
Bödeháza (Zala megye)
Bödeháza
Bödeháza
Pozíció Zala megye térképén
Bödeháza weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bödeháza témájú médiaállományokat.

Bödeháza község egyutcás törpefalu Zala megye nyugati szélén, a Lenti járásban, a szlovén-magyar határ mellett. Területe a Hetés tájegység részét képezi. Közigazgatásilag a falu a rédicsi körjegyzőséghez tartozik.[5] Lankásan hullámzó területének vizeit a Határ-patak szállítja el. Lakossága kevesebb, mint 50 fő, Magyarország huszonkilencedik legkisebb települése.[6] A falu népessége főleg az elvándorlás, az elöregedés és a település periférikus, határ melletti elhelyezkedése miatt indult csökkenésnek. A település az érett középkor óta létezik, virágkorát a múlt század derekán, valamint a huszadik század első felében élte. Politikai életében Büki László játszik kiemelt szerepet az utóbbi másfél évtizedben. Bödeházán nem működik polgárőrség, óvoda, általános iskola, vagy körzeti orvosi rendelő.[7] A falu gazdasági jelentősége csekély, közműveit a kiépített ivóvízhálózat, villamos áram, valamint telefonhálózat hálózat jelentik. A település fennmaradását a környező falvakkal karöltve, a falusi turizmus fejlesztésével próbálják megvalósítani.[8]

Földrajza[szerkesztés]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A kis falu Zala megye délnyugati csücskében található a Lenti járásban, közvetlenül a szlovén-magyar határ mellett. A település mintegy 252 méteres tengerszint feletti magasságban található.[9]

A közeli falvak közül (Gáborjánháza, Szijártóháza, Zalaszombatfa) Bödeháza esik legközelebb Szlovéniához. A határ másik oldalán fekvő Zsitkóc (Zitkovic) csupán 2 kilométernyire fekszik. A falut északról Kebeleszentmárton (Kobilje) (Szlovénia), északkeletről Lendvajakabfa és Resznek, keletről Zalaszombatfa, délkeletről Szijártóháza és Gáborjánháza, délről Göntérháza (Genterovci) (Szlovénia), délnyugatról Radamos (Radmožanci) (Szlovénia), nyugatról Zsitkóc (Žitkovci) (Szlovénia) és Dobronak (Dobrovnik) (Szlovénia) határolja. A legközelebbi város Lenti, 11 kilométer távolságban fekszik, míg a szlovén oldalon Muraszombat 35 kilométerre van.

A település főutcáján keresztülhalad a Hetés tájegység településeit felfűző Mesés Hetés Zöldút elnevezésű turistaút.[10]

Közlekedés-földrajzi helyzete[szerkesztés]

A község közlekedés-földrajzi helyzete nem kielégítő. Közúton csak a 74126-os számú alsóbbrendű közúton közelíthető meg. Magyarországon belül a legközelebbi főútvonalak, a 86-os főút és a 75-ös főút a falutól 6 kilométerre fekvő Rédicsnél érhetőek el. A szlovén oldalon az A5-ös autópálya halad el, amit a településről mintegy 11 kilométer megtétele után lehet elérni.[11]

Bödeházán vasútvonal nem halad keresztül. A legközelebbi vasútállomás 7 kilométernyire található, Rédicsen, a Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal nyugati végén.

Vízrajza[szerkesztés]

Az aprócska község felszíni vizeit a falutól északnyugatra, a határ szlovén oldalán eredő Határ-patak szállítja el. A patak rövidebb szakaszokon az államhatáron alkot természetes határvonalat Szlovénia és Magyarország között. A vízgyűjtő területet tekintve a Határ-patakon túl a falu a Kebele-patak, valamint azon túl a Lendva-patak vízgyűjtőjén helyezkedik el. A község közigazgatási területén nem található jelentősebb természetes eredetű, vagy mesterségesen kialakított állóvíz.

Története[szerkesztés]

Zala vármegye térképe 1910-ből, Bödeháza a térkép bal oldalán található
A Barátság park Határtalan madár nevű alkotása

A település első írásos említésére az érett középkorban, Zsigmond magyar király uralkodásának elején, 1389-ben került sor, Bedehaza néven, mely az itt elsőként megtelepedő földbirtokos udvarházára utal. Az elkövetkező évszázadokban először a Bánffy majd az Esterházy család birtokába került.

1778-ban 140, 1785-ben 146 lakója volt. Saját temetővel nem rendelkezett ekkoriban, halottaikat Dobronakon temették el. A falu birtokosa Eszterházy Miklós volt 1778-ban. 1794-ben a falu vallási megoszlása alapján teljes mértékben római katolikus vallású emberek által lakott falu volt, mivel mind a 118 lakosa ezt a vallást gyakorolta.[12]

1802-ben a falu vallási megoszlása alapján száz százalékban római katolikus vallású emberek által lakott falu volt, mivel mind a 129 lakosa ezt a vallást gyakorolta.[13]

A település 1778 és 1830 közt is Dobronak filiája volt és ekkor még az Esterházy család birtoka volt. 1830-ban 134 fő élt a faluban, melyből 84 fő római katolikus, 50 fő más vallású volt.[14]

Az 1900-as évek elején a helyiek a faluban megtermelt javaikat Alsólendvára hordták eladni. Az állattartásra 1900-ban és 1930-ban is a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés volt a jellemző. A huszadik század harmincas éveiben Rédicsre, míg a hatvanas években inkább már Lenti piacára vitték az eladni kívánt áruikat a termelők.

A trianoni békeszerződés után sok földjét elvesztette a falu, melyek ma már a szomszédos Szlovéniához tartoznak. 1935-ben egyesítették a tőle pár száz méterre, ÉNy-ra található Szentistvánlakkal (szlovén nevén Jóseccel). A II. világháború után a jugoszláv határ közelsége miatt fejlődése megrekedt, sőt visszahanyatlott. A falu lakossága folyamatosan csökkent, jelenleg közel 40 ember él a kis településen. Míg a harmincas években gyakori volt a rozs termesztése a közeli földeken, addig ez a kultúrnövény egyre jobban kikerült a termesztésből.

A falu népviselete 1925-ig tartotta magát. A nők hajviseletét a hegyes konty jellemezte. A férfiak bő gatyát hordtak.

A faluban 1937-ben épült ki az első burkolt út. A harmincas években a házakat még kizárólag falécekből álló kerítésekkel védték, majd ez a hatvanas évekre kibővült a betonoszlopokra rögzített drótfonatokkal. A század negyvenes éveiben a faluból kettő fő járt át a Lentiben üzemelő fűrészüzembe.

1949-ben 89 lakóház és 374 lakos volt a faluban.[15]

A faluban a tanácsháza 1960-ban épült, amely jelenleg is többek közt házasságkötő teremként működik.[16] A tűzoltószertár épületét 1955-ben húzták fel, míg a helyi termelőszövetkezet istállóját a hatvanas években építették. A falu épületeit főleg téglából és fából építették. Nádfedeles lakóépület a községben a második világháborút követően 6 darab volt, nádfedeles pajta 12 volt, amely a hatvanas évekre 4 darab lakóházra és pajtára csökkent. A hatvanas években már 35 fő járt el a településről máshová dolgozni. Húsz év alatt mintegy 8 család költözött el a településről Lovásziba, Budapestre, Zalaegerszegre, Dunaújvárosba és Mosonmagyaróvárra. A faluból az ingázók a Lentiben lévő fűrészüzembe, a zalaegerszegi ruhagyárba, a szintén egerszegi építőipari vállalathoz és a kőolaj termelő vállalathoz jártak el dolgozni. Az ingázás nagyobb méretű megindulása a huszadik század ötvenes-hatvanas éveiben indult, az ország iparosítási törekvéseivel párhuzamosan. Helyi gazdaságát az esztergályosok jelentették, akik vállalatok részére végeztek bedolgozást.[17]

Bödeházán 1960-ban még nem voltak kiépített, burkolt közterületi utak. A községnek 1962-ben 90 lakóháza volt, amely összesen 349 főnek adott otthont. A közművek közül a villamos energiaellátás volt megoldott, valamint a közvilágítást 14 lámpatest biztosította. Könyvtára és általános iskolája is volt a falunak, ám a felső tagozatos tanulóknak Gáborjánházára kellett járniuk. A bödeházai Szebb jövő MGTSZ 1964-ben egyesült a gáborjánházai Hetés Népe TSZ-szel.[18]

A faluban 1960-ban alakult meg a termelőszövetkezet, ami 1965-ben egyesült a gáborjánházi székhelyű Hetés Népe MGTSZ-szel. A falu a rédicsi körzeti orvos körzetébe tartozott a hatvanas években. A falu általános iskolájának felső tagozata 1963-ban szűnt meg. A tanulók ekkortól a rédicsi általános iskolába jártak.[19] A falu 1963 óta van bekapcsolva a tömegközlekedésbe. Ekkortól autóbuszok közlekednek Lenti és Bödeháza közt. Vasúti összeköttetés csak Rédicsen keresztül épült ki.[20] A hatvanas évekre jellemző termésátlagok alapján a falu agyagos földje ez idő tájt átlagosan mázsa búzát, 6 mázsa őszi árpát, 18-20 mázsa kukoricát termett.

A község 1970-ben vesztette el önállóságát és ekkortól a rédicsi önkormányzat hatásköre alá tartozik.[21][22]

A falunak 1970-ben összesen 277 lakosa volt, amelyből 169 fő kereső volt. Ugyanekkor a községben 84 lakóépület volt. A göcseji múzeumba főleg faládákat vittek el innen.[23]

Bödeháza és Zsitkóc közt 2014-ben nyílt meg a határon átnyúló Barátság park, amelyet a két ország Európai Uniós csatlakozásának tizedik évfordulóján adtak át. Az emlékhelyhez vezető szekérutat felújították, a könnyebb megközelíthetőség biztosítása érdekében.[24]

A település lakói a rédicsi háziorvos körzetéhez tartoznak, a fiatalabb generáció tagjai a rédicsi óvodába, iskolába járnak. A faluból a hívők a gáborjánházi templomba járnak át.[25]

Politikai élete[szerkesztés]

A 2002-es magyarországi önkormányzati választáson a választópolgárok Büki László független jelöltet választották meg a település polgármesterének, míg az önkormányzat képviselői Csuka Ferenc független jelölt, Hangya Ferenc, illetve Kiss Róbert független jelöltek lettek.[26]

A 2006-os magyarországi önkormányzati választásokon Büki László független jelöltet választották meg 32 szavazattal a település választásra jogosult polgárai. A képviselőtestület tagjává választották Káldi Lászlónét és Petrik Mónikát.[27]

A 2010-es magyarországi önkormányzati választás során előbb szavazategyenlőség miatt kellett megismételni az önkormányzati választást, majd a 2011-es év elején 4 alkalommal a településre tömeges lakcím bejelentéssel érkezőkkel összefüggő befolyásolás miatt a rédicsi körjegyző érvénytelenítette a 4 választás eredményeit. Az ügyben a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya folytatott le nyomozást.[28] Végül Büki László Büki László független jelöltet választották meg a település polgármesterének.[29]

A 2014-es magyarországi önkormányzati választáson a választópolgárok Büki László független jelöltet választották meg a település polgármesterének, míg az önkormányzat képviselői Kata József független jelölt, illetve Petrik Mónika független jelöltek lettek.[30]

Demográfia[szerkesztés]

A huszadik század második évtizedében a faluban 56 élve születés, 39 halálozás és 19 házasságkötés volt. 1921 és 1930 között a faluban 72 élve születés, 50 halálozás és 20 házasságkötés volt. 1931 és 1940 között a faluban 52 élve születés, 31 halálozás és 27 házasságkötés volt. 1941 és 1950 közt a faluban 70 élve születés, 55 halálozás és 31 házasságkötés volt. Az ötvenes években a faluban 25 élve születés, 45 halálozás és 28 házasságkötés volt. Ez alapján elmondható, hogy a településen az 1930-as években volt a legmagasabb az élve születések száma és a falu lélekszámának bővülése is ekkor érte el csúcspontját. Az halálozások számát és az élve születések összevetve megállapítható, hogy az ötvenes évekre jelentősen visszaesett a faluban a gyermekvállalási hajlandóság, illetve ezzel egyidejűleg megnőtt a halálozási arány. A korábbi magasabb gyermekszületést azonban a század negyvenes éveitől kezdve a megemelkedett házasságkötési darabszám is jól mutatja.[31] Lakosságának alakulása csökkenő trendet mutat, amely alapján az ezredforduló környékén 89 fő volt, ami napjainkra kevesebb, mint felére csökkent. Az elöregedés és az elvándorlás egyaránt sújtja e vidék népességét. A községben 1991-ben 111 fő élt. A népesség lélekszáma 1992-ben esett 100 fő alá. Ekkor már csak 90 fő élt a faluban. 1993-ra 90 fő alá, 1994-re 80 fő alá esett a lélekszám. A 2001-2005 közti időszak némi emelkedést hozott a népesség terén, amit a 2010-es évek jelentős lakosság-csökkenése követett. Bödeháza lakossága 2011 óta nem tudja meghaladni az 50 főt.

Miközben a huszadik század derekán még 374 fő volt a lakossága a falunak, addig 2016-ra ez a szám 40-re csökkent, mintegy 68 év leforgása alatt. A falu népessége közel 90 százalékkal csökkent egy emberöltő leforgása alatt.

Év Lakónépesség a tárgyév első naptári napján (fő)[32]
2001 89
2002 88
2003 89
2004 86
2005 83
2006 77
2007 73
2008 71
2009 70
2010 62
2011 43
2012 41
2013 43
2014 39
2015 38
2016 40

Felekezeti megoszlás[szerkesztés]

A faluban 1890-ben 263 fő lakott, ebből 261 fő római katolikus vallású volt. 1900-ban a falu 253 fős lakossága 100 százalékban római katolikus vallású volt, akárcsak 1910-ben, amikor is 266 lakosa volt. 1920-ban 264 lakosából egy fő református, 263 fő római katolikus vallású volt.[33]

Lakóházak száma[szerkesztés]

A településen a lakóházak száma 1990 és 1997 közt 56 darab volt, 1998 és 2000 közt 55 darab volt, 2001 és 2005 közt 57 darab volt, majd 2006 és 2010 közt 58 darab volt. 2011-ben 60 lakást számoltak össze a számlálóbiztosok, ami 2013 óta ismét 57 darabra csökkent.[34]

A településen a lakóházak száma a következőképpen alakult 1785-ben 23 darab, 1869-ben 32 darab, 1880-ban 35 darab, 1890-ben 45 darab, 1900-ban 47 darab, 1910-ben 49 darab, 1920-ban 50 darab, 1930-ban 51 darab, 1941-ben 91 darab (az előző évtizedben csatolták hozzá Szentistvánlakot), 1949-ben 89 darab, 1960-ban 90 darab lakóház volt.[35]

Címere[szerkesztés]

Bödeháza címere spanyol formájú, két mezőre osztott kerektalpú pajzs. Alsó részén zöld völgyet ábrázoló mező található, melynek közepéből nő ki természetes címerábrája, amely egy két levelű, zöld szárú, három fehér virágú tőzike. A felső mező háttere kék alapszínű.

A pajzsot körülvevő ezüst alapszínű rámáját 15 darab 4 mezőre osztott kis méretű rombusz díszíti, melyek mindegyikében kettő, egymással szemközt elhelyezkedő két pár fekete és két pár vörös rombusz található.

A címerpajzs fölött lebegő fekete, nyomtatott betűkkel van kiírva a település neve: BÖDEHÁZA.[36]

Gazdasága[szerkesztés]

Gazdaságtörténete[szerkesztés]

1698-ban Bödeházán 8 telkes jobbágy és 5 zsellér élt.[37]

A településen 1828-ban 30 fő adózó volt, 9 fő jobbágy, 6 fő volt zsellér. Anya tehén 8 darab volt, 3 évnél idősebb ló 12 darab volt, 1 éves sertés 6 darab volt. A földterületek megoszlását pozsonyi mérőben számolva 161 pozsonyi mérő szántó volt, rét 50, míg kapás szőlő 13 volt.[38]

Gazdasága napjainkban[szerkesztés]

Bödeháza a Lenti "Szabadság" Vadásztársasághoz tartozik a vadászati jogok terén.[39] A településre a Prímagáz Hungária Zrt. járművei palackos gázt szállítanak.[40]

A falu egyetlen munkáltatója a községi önkormányzat. A faluban a munkanélküliségi ráta 0 százalék, mivel az önkormányzatnál dolgozókon kívül többnyire nyugdíjasok lakják a települést. A munkaképes korú lakosság közül mindenkinek van állása.[41]

A helyi idegenforgalom egyetlen falusi szálláshelyét biztosítja a faluban működik a Walnut Garden Diókert vendégház egy több, mint száz éves, felújított régi parasztház épületében.[42]

Infrastruktúra[szerkesztés]

Bödeháza ivóvízellátását a Zalavíz Zrt. biztosítja.[43]

A faluban nincs kiépített szennyvíz elvezető, -kezelő hálózat, ezért ez a háztartási szennyvíz-kezeléssel, szennyvíz elszállítással megoldott. A faluból elvitt szennyvíz az Észak-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. üzemeltetésében lévő Lenti belterület 23/4 hrsz alatt kialakított folyékony szennyvíz fogadó műtárgyban kerül elhelyezésre.[44][45]

A település kommunális hulladékelszállításának közszolgáltatója a ZALAISPA Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi nonprofit Zrt., a hulladékgazdálkodási tevékenységet teljes körűen a Lenti Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. végzi.[46]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bödeházai polgármester-választás: bírósági döntéssel jogerős az eredmény (magyar nyelven). Zalai Hírlap, 2011. március 11. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. [origo]: Pénzbírságot kapott a hamis lakcímbejelentésekért a bödeházai polgármester (magyar nyelven) (html), 2011. december 6. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. Bödeháza. KSH. (Hozzáférés: 2017. május 7.)
  5. Rédics körjegyzőséghez tartozó települések. redics.hu. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
  6. A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  7. Zalai Polgárőr Egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  8. . hetesonline.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
  9. Bodehaza, Hungary page. fallingrain.com. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  10. A magyar vidék újraszervezése – avagy három történet arról, mi ad okot a reményre. osszkep.hu. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
  11. Útvonaltervező Open Streetmap Bödeháza-Dolga Vas közt. openstreetmap.org. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  12. Bödeháza 1794. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
  13. Bödeháza 1802. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
  14. Bödeháza 1830. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
  15. Bödeháza 1949. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. május 4.)
  16. Bödeháza házasságkötő terem. nagyvofely.hu. (Hozzáférés: 2017. május 4.)
  17. Bödeháza 191. o. hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  18. Bödeháza hatvanas évek. hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. május 4.)
  19. Bödeháza 01. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  20. Bödeháza adatai. hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  21. Bödeháza 02. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  22. Bödeháza Község Önkormányzata Képviselő testületének 13/2014.(XI.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról. hetesifalvak.hu. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
  23. Bödeháza 03. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  24. Barátság park létesült a határon. zaol.hu. (Hozzáférés: 2017. május 4.)
  25. Hetés jelene. hetesifalvak.hu. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
  26. Bödeháza települési választás eredményei (2002). valasztas.hu
  27. Bödeháza települési választás eredményei (2006). valasztas.hu
  28. Tömeges bejelentkezés miatt semmis a bödeházi választás eredménye. origo.hu. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
  29. Negyedszerre sikerült polgármestert választani Bödeházán. boon.hu
  30. Bödeháza települési választás eredményei (2014). valasztas.hu
  31. Bödeháza népmozgalmi adatai. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
  32. A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  33. Bödeháza vallás. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
  34. A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  35. Bödeháza lakóházak. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
  36. Bödeháza község címere. magyarcimerek.hu. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
  37. Bödeháza 1698. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
  38. Bödeháza 1828. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
  39. Vadászterületi használati díjak kifizetése. hetesifalvak.hu. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
  40. Gázfutár póló akció. primagaz.hu. (Hozzáférés: 2017. június 14.)
  41. Nyolc település, ahol nincsenek munkanélküliek. valasz.hu. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
  42. Walnut Garden Diókert Bödeháza Bemutatkozáss. hovamenjek.hu. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
  43. Közérdekű adatok. zalaviz.hu. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
  44. Települési Szennyvíz információs rendszer. teszir.hu. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
  45. Bödeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015.(VI.26.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról. hetesifalvak.hu. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
  46. Bödeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014.(VI.27.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról. hetesifalvak.hu. (Hozzáférés: 2017. június 15.)

További információk[szerkesztés]