Becsvölgye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Becsvölgye
Becsvölgye címere
Becsvölgye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Bicsák Richárd
Irányítószám 8985
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 770 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 36,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 21,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Becsvölgye (Magyarország)
Becsvölgye
Becsvölgye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 45′ 32″, k. h. 16° 40′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 32″, k. h. 16° 40′ 52″
Becsvölgye (Zala megye)
Becsvölgye
Becsvölgye
Pozíció Zala megye térképén
Becsvölgye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Becsvölgye témájú médiaállományokat.

Becsvölgye Zala megye Zalaegerszegi járásának egyik községe, kisfaluja, a Zalai-dombság területén, a Göcsej tájegység területén. A településen 770 fő él 348 lakóházban, ami alapján a lakóházankénti népsűrűség 2,2 fő.[2] Járásának huszadik legnagyobb települése és a megye hatvannegyedik legkisebb települése a 2013-as adatok alapján. Területe 2140 hektár, ezért népsűrűsége 36,36 fő/km2.

Ivóvízhálózattal és könyvtárral rendelkezik viszont közcsatornázással nem.[3]

Zala megye egyik legrégebben létesült települése. A településszerkezet alapján nem zárt település, hanem összesen hét elkülönülő szegből áll. Mai formája fokozatosan, a szegek egybeolvadását követően alakult ki. A 16. század alatt elnéptelenedett, csak a 18. század során népesítették be újra.[4] A szegeket 1943-ban egyesítették.

A falu déli határában folyik a Salomfai-patak.[5] A település mezőgazdasági település, a környező erdők állami tulajdonúak lettek 1945 után, amelyek az utóbbi időszakban már nagyrészt magántulajdonúak.[6][7]

2004-es felmérések szerint a leggyakoribb korosztály 18-59 év közötti, a második leggyakoribb korosztály a 60 év feletti. A falu legnagyobb problémája az elöregedés és elvándorlás, legfőképp Zalaegerszegbe.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Településföldrajz[szerkesztés]

Jellegzetes szeres település a Göcsejben Zalaegerszegtől délnyugatra 25 kilométerre, több kisebb mellékút kereszteződésében, a zalaegerszegi agglomerálódó térség része.[8] Hét kisebb, dombra épült településrész (szeg): Barabásszeg, Kereseszeg, Kislengyel, Pajzsszeg, Salomfa, Vargaszeg és Vörösszeg alkotja. A település központi részén fekszik Barabásszeg és Pajzsszeg és itt laknak a legtöbben. Salomfa ma már lakatlan. Kerekesszegnek összesen két lakosa van. Vargaszegre jellemzőek az üdülőházak. Kislengyel Becsvölgye turisztikai központja, fejlődő falurész.[6]

Vízrajz[szerkesztés]

Becsvölgye nyugati határánál a Salomfai-patak és több kisebb elágazása folyik, keleti határánál a Kislengyeli-patak és elágazásai futnak. Mindkettő a Csertába folyik.[9]

Közlekedés[szerkesztés]

Zalaegerszeg legrövidebb útvonalon körülbelül 25 kilométernyire van. A 75-ös főúton délről, Gombosszeg irányából a 7414-es számú alsóbbrendű közúton közúton közelíthető meg. Autóbuszok Zalaegerszeg felől érik el a települést.[10] Vasútvonal nem halad át át a településen.[11] Keleten Gombosszeg, délkeleten Petrikeresztúr, északnyugaton Kustánszeg, nyugaton Szilvágy délen pedig Barlahida a legközelibb település.[12]

Geológia[szerkesztés]

A falu két patak völgyén és a köztük elhelyezkedő magasabb területen fekszik. A terület a perm időszakban süllyedésnek indult, ebből a korból származnak az itt előforduló legöregebb kőzetek is. E folyamat során majdnem 1000 m vastag üledékréteg rakódott le az idők folyamán. A triász korszakban az üledék egy része szénhidrogénekké vált, például kőolajjá. A jura időszak és a kréta időszak során újabb üledékrétegek rakódtak rá a korábbi üledéktakaróra. A vidék kőzetei jelentős részben a harmadidőszakból származnak, amikor is egy újabb süllyedés miatt a területet tenger öntötte el az eocén korban, majd az oligocén idején újra szárazra került a vidék. A miocén korban ismét süllyedés történt, melynek során sekély tengervíz öntötte el a területet, amely során vastag üledéktakaró rakódott le. A pliocén idején a tenger visszahúzódásával újra szárazfölddé vált a vidék, túlnyomóan homok, kavics, homokkő és kisebb részben iszapos-agyagos talaj jött létre, majd az ős-Mura és az ős-Rába kialakította a zalai térség hordalékkúpjait. Ezután némi lassú emelkedést követően a megtöredezett felszínből lassanként elkezdtek kialakulni a napjainkban is ismert felszíni formák. A jégkorszakok idején alakult ki a Göcsejre jellemző homok-, vályog- és lösztalaj.[13]

Éghajlat[szerkesztés]

A terület éves csapadékmennyisége 720 milliméter körül alakul. A legcsapadékosabb hónapok a június-július. A nyár eleji csapadékmaximumot követően ősszel ismét csapadékosabb az időjárás, míg télen hullik a legkevesebb csapadék. A tenyészidőszak alatt átlagosan 450 mm csapadékra lehet számítani. A csapadékos napok száma 95 körül alakul. Havazásra elsősorban a december-február közti időszakban lehet számítani, januárban van a legnagyobb esélye a havazásnak. A hótakarós napok száma 81. Az éves napfénytartam 1850-1900 óra, amelyből a tenyészidőszakra 1300-1350 óra napsütés jut. A nyári napok száma 64-65, a 30 °C nappali átlag hőmérsékletű napok száma kevesebb, mint 14. A január a leghidegebb hónap, ekkor van a legtöbb fagyos nap is, az átlaghőmérséklet -1 °C és -1,7 °C körüli, ritkán a -3 °C-ot is eléri. Az első fagyos nap október 15-e körül, míg az utolsó április 25-26 környékén fordulhat elő. A tenyészidőszak 174-175 napot tesz ki. Az uralkodó szélirány az északi, de a déli, délnyugati szél is gyakran előfordul legfőképp nyáron, télen a keleti szelek a leggyakoribbak. A völgyekben gyakori a ködképződés a mélyebb elhelyezkedés miatt.[14]

Története[szerkesztés]

1952-ben Barabásszegen egy közel 5800 éves, rézkori női vénuszfigurára bukkantak, amit a Göcseji Múzeumban őriznek.[15] A területen több bronzkori leletet találtak. 1960-ban a halomsíros kultúra késői szakaszából fazéktöredékekre, fogós oldaltöredékekre akadtak Barabásszegen.[16] 1971-ben a halomsíros kultúra által épített sírokat tártak fel, a talajon és a sírok közelében különféle cserép- és edényszórványokat, a Kislengyeli-patak mellett pedig durva fekete kerámiákat, síkozott peremtöredékeket találtak. Az ókorban a közelben haladt a Borostyánút.[17]

A Becs név eredete vitatott, egyesek szerint a szó avar eredetű, jelentése lehet körvár, őrtorony esetleg jelenthet őrhelyet is, de különböző nemzetiségű személyek nevéből is eredeztethető[18] a völgy vagy völgye szó a falun végighúzódó völgyből jön.[19] A szeg szó helyet, területet jelent.[6] Becsvölgye területén egy Becsvölgy nevű település település volt, amit 1178-ban terra Bech néven említettek, a szegek közül Kislengyelt említették legkorábban, 1256-ban. Ekkoriban állt ott egy templom, amit a törökök elpusztítottak.[4] Későbbi források szerint a középkorban Becsszegnek hívták. A hét különálló szeg más-más nemesi család birtoka volt, akik a területük közepén lakóhelyet építettek maguknak, és ezek az idők során községekké fejlődtek; latin okmányok diverticulumnak nevezik ezeket.[19] A faluban 1497-ben Becsvölgyi, 1513-ban Becs, 1542-ben szintén Becsvölgyi nevezetű nemesi családokat írtak össze. Becsszeg egy dűlő neveként használatos ma már. A török időkben nem említettek ilyen települést, feltehetőleg a lakosok Barabásszegbe költöztek, aminek a népessége gyorsan növekedett.[4] A mai település területén számos kisnemesi család élt, akiknek nem voltak jobbágyaik.[17]

A reformáció során sokan áttértek az újabb eszmékre, ám 17-18. században a legtöbben visszatértek a katolikus hitre, ezt elősegítette Biró Márton veszprémi püspök erőszakos fellépése.[17] 1718-ban a protestánsok és katolikusok száma közel egyenlő volt, és kérésükre 1749-ben Mária Terézia megadta a szabad vallásgyakorlatot.[17][20]

1750-ben Kislengyel teljesen leégett, de rövidesen újranépesedett.[21]

1845-ben 79 kétségtelen nemest írtak össze.[22]

Az 1925-ös Közigazgatási Útmutató munkalapja alapján 1925-ben egy darab kocsma, egy elemi népiskola, 1 malom és 6 kisiparos volt a községben.

Zala vármegye 1910-es térképe

1943-ban került egyesítésre a sok településrész, ekkor jött létre a mai Becsvölgye. Római katolikus temploma 194950-ben épült meg, miközben a községben olajkutakat hoztak létre. A nyolcvanas évek végén 24 kilométer vízvezetéket, 15 kilométernyi burkolt úthálózatot építettek.[23]

Politikai élete[szerkesztés]

Az 1998-as magyarországi önkormányzati választáson három független jelölt indult a polgármesteri székért, Kovács Gyuláné, Németh Csaba és Magai Ágota Éva, aki polgármester lett. A képviselő testületi helyekért hét független jelölt indult. A képviselő testületi helyekért 19 jelölt indult, akikből 7 lett képviselő. A képviselők névsora: Baksa Ferenc, Héder József, Luczi Mária, Horváth Ferenc, Horváth József, Luczi Mária, Mileji Kálmánné, Mileji László, Molnár István és Szabóné Móricz Mária.[24]

A 2002-es magyarországi önkormányzati választáson két független jelölt indult a polgármesteri székért, Egyed Gyula Csaba és Magai Ágota Éva, aki ismét polgármester lett. A képviselő testületi helyekért hét független jelölt indult. A képviselő testületi helyekért 8 jelölt indult és mind képviselők lettek. A képviselők névsora: Baksa Ferenc, Dancs Gyula, Egyed Gyula Csaba, Horváth Ferenc, Horváth József, Luczi Mária, Sárkőzi György és Szabóné Móricz Mária.[25]

A 2006-os magyarországi önkormányzati választáson két független jelölt indult a polgármesteri székért, Egyed Gyula Csaba és Magai Ágota Éva, aki harmadszorra is polgármester lett. A képviselő testületi helyekért hét független jelölt indult. A képviselő testületi helyekért 13 jelölt indult, akikből 7 lett képviselő. A képviselők névsora: Baksa Ferenc, Dancs Gyula, Háriné Vörös Éva, Horváth Anita, Luczi Mária, Szabóné Móricz Mária és Tóth Balázs.[26]

A 2010-es magyarországi önkormányzati választáson egy jelölt indult a polgármesteri címért, Magai Ágota Éva. A képviselő testületi helyekért 12 jelölt indult, akikből 4 lett képviselő. A képviselők névsora: Bicsák Richárd, Kovács Roland, Szanati István és Tóth Balázs.[27]

A 2014-es magyarországi önkormányzati választáson 670 fő szerepelt a névjegyzékben, ebből 389 fő adta le a szavazatát, amiből 6 bizonyult érvénytelennek. Kovács Gyuláné független jelölt 192 (50,13%), míg Magai Ágota Éva, a korábbi polgármester[28] és független jelölt 191 szavazatot (49,87%) kapott.[29] A szoros eredmény miatt fellebbeztek, ám ez nem változtatott az eredményeken, ezért Kovács Gyuláné lett a polgármester.[30] Az egyéni listán 12 független jelölt indult, ebből 4 lett képviselő. 670 fő szerepelt a névjegyzékben, 389 fő jelent meg a szavazáson és 1 szavazatot érvénytelennek nyilvánítottak. Szanati Istvánt 284, Bicsák Richárdot 215, Baksa Ferencnét 163 és Mileji Lászlót 160 szavazattal képviselőkké választották.[29] 2015-ben a képviselő testülete feloszlatta magát, majd időközi szavazást írtak ki[31] és Bicsák Richárd lett a polgármester.[32]

A 2016. október másodikán tartott népszavazáson a választók 50,2 százaléka adta le szavazatát a településen, amelyből 95,11 % a Nem lehetőséget választotta, 1,83 % az Igen lehetőségre voksolt. A leadott szavazatok 3,06 százaléka érvénytelen szavazat volt.[33]

Becsvölgye eddigi polgármesterei[szerkesztés]

Név Hivatali idő Párt
Magai Ágota Éva[34] 1994[35]-2014 Független
Kovács Gyuláné 2014-2015 Független
Bicsák Richárd 2015- Független

Népessége[szerkesztés]

Az évek során a település közigazgatása változott, így a népesség növekedése és csökkenése bizonyos időszakokban részben ennek tudható be.

Év Lakosság (fő) Változás %
1870[2] 426 -
1880 426 -0
1890 683 +48,3
1900 874 +25
1910 1184 +30,8
1920 1303 +9,6
1930 1493 +13,7
1941 1655 +9,4
1949 1506 -11,7
1960 1381 -7,8
1970 1278 -7,7
1980 1085 -16,2
1990 984 -9,7
2001 880 -10,1
2011 822 -6,8
2015 770 -16,2

Becsvölgye lakosságának száma 2015-ben 770 fő volt, ami Zala megye lakosságának 0,28%-a. A népességi csúcs 1949-ben volt 1655 fővel, mely a 2010-es évekre kevesebb, mint a felére esett vissza. Népsűrűsége alacsony, 36,36 fő/km2, köszönhetően a széttördelt településrendszernek, amely viszonylag nagy kiterjedésű területen húzódik. A településen 348 lakóházában átlagosan 2,2 ember él.[2] A népesség nagy része nem a településen dolgozik.[36]

2004-es felmérések szerint a leggyakoribb korosztály 18-59 év közötti, a második leggyakoribb korosztály az idős, 60 év feletti. A falu legnagyobb problémája az elöregedés és elvándorlás, legfőképp Zalaegerszegbe.[3] A falu mostani népessége körülbelül megegyezik a századfordulós népességgel.

1770-ben a nem nemesek között 6 vagy 7 kisiparos volt és 24 pásztor.[20]

1778-ban 342 főnek volt a vallása katolikus.[37]

Nemesi népesség[szerkesztés]

A település a középkorban és az újkorban szinte csak nemesek által lakott volt, jobbágyról csak 1313-ban esik szó.[38]

Év Nemesi lakosság (fő)
1513 11
1542 43
1599 44
1600 38
1626 43
1725 42
1845 79

Címere[szerkesztés]

Becsvölgye címere

A Becsvölgye címerében látható fa egy életszimbólum, de emellett a község látnivalója is egyben: a becsvölgyei Rákóczi-tölgyet szimbolizálja. A fa felett a nap az energia jelképe. A hét csillag egy-egy településrészre utal, amelyek a patakokat jelképező sávokon helyezkednek el.[39]

Nevezetességei[szerkesztés]

Gazdasága[szerkesztés]

A település mezőgazdasági település,[4] ezt mutatja, hogy a lakosság 60%-a 1960-ban még az őstermelésből élt, 1945 előtt mintegy fele járt el mezőgazdasági munkára különböző birtokokra, az 1950-es években pedig már Zalaegerszegre és Ajkára az ipari üzemekbe jártak dolgozni.[45] A környező erdők állami tulajdonúak lettek 1945 után,[6] ma már nagyrészt magántulajdonúak. A falu a Zala Megyei Kormányhivatal igazgatása alatt áll, azon belül pedig a Baki erdőtervezési körzethez tartozik.[7] A községnek könyvtára, orvosi rendelője[46] és ivóvízhálózata van, de közcsatornázása nincs.

2000-ben 39 működő vállalkozás volt jelen a faluban, ezek közül 12 mezőgazdasággal foglalkozott.[3]

Becsvölgye jelenleg a település festői fekvése miatt fellendülő falusi turizmusnak köszönheti bevételeinek nagy százalékát.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. ^ a b c Becsvölgye népességének változása 1870-2015. (Hozzáférés: 2016. július 17.)
  3. ^ a b c d Zalaegerszegi fejlesztési régió. (Hozzáférés: 2016. július 25.)
  4. ^ a b c d Bíró Friderika: A szegek világa - Göcsej néprajza a 18-20. században. (Hozzáférés: 2016. július 25.)
  5. OpenStreetMap - A szabad világtérkép. www.openstreetmap.hu. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
  6. ^ a b c d Becsvölgye településrészei. (Hozzáférés: 2016. július 25.)
  7. ^ a b Erdészeti információk. erdoterkep.nebih.gov.hu. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
  8. Zala megye statisztikai évkönyve. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  9. Google Térkép. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
  10. Zalaegerszeg-Becsvölgye buszútvonalak. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
  11. MÁV menetrendek. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
  12. Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, Budapest, Cartographia Kiadó 2012, 22. oldal. ISBN 978-963-352-815-0
  13. A Göcsej rövid földrajzi jellemzése. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
  14. Hóborné Kiss Gabriella, Hóbor József: A Göcsej rövid földrajzi jellemzése. 46–49. o. Hozzáférés: 2016. júl. 27.  
  15. Győrffy, István (2016. február 28.). „A becsvölgyei női idol hagyatékán”. Zalai Hírlap. (Hozzáférés ideje: 2016. július 31.)  
  16. Kőszegi Frigyes: A Dunántúl története a késő bronzkorban. Budapest: Budapesti Történeti Múzeum. 1988. 20., 125. o.  
  17. ^ a b c d Dr. Vándor László: Zala megye ezer éve. 101. o. Hozzáférés: 2016. júl. 31.  
  18. Körmendi Ferenc: Földrajzi neveink és jövevényszavaink más megközelítésben: Avar szavak a Tisza mente földrajzi neveiben. 2006. Hozzáférés: 2016. júl. 26.  
  19. ^ a b Néprajzi Múzeum- MTA Néprajzi Kutatócsoport: Néprajzi Közlemények. Budapest: MTA. 1960. 5. o. Hozzáférés: 2016. júl. 31.  
  20. ^ a b Bázakerettye-Boncodfölde - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 3., 109. o. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 1. 
  21. Bázakerettye-Boncodfölde - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 3., 114. o. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 3. 
  22. Becsvölgye nemesi összeírása. zml.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 6.)
  23. Ahová már nem vezet út és szomorú a jövő. zaol.hu. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
  24. 1998-as önkormányzati választások. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
  25. 2002-es önkormányzati választások. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
  26. 2006-os önkormányzati választások. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
  27. 2010-es önkormányzati választások. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
  28. 2010-es önkormányzati választások. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  29. ^ a b 2014-es önkormányzati választás. (Hozzáférés: 0206. július 28.)
  30. (2014. október 14.) „Két zalai településen is fellebbeztek az eredmény ellen”. (Hozzáférés ideje: 2016. július 28.)  
  31. . www.zaol.hu. (Hozzáférés: 2016. július 31.)
  32. . Becsvölgye önkormányzata. (Hozzáférés: 2016. július 31.)
  33. Hol voltak hiperaktívak, és kik a legnagyobb trollok?. index.hu. (Hozzáférés: 2016. október 4.)
  34. . (Hozzáférés: 2016. július 17.)
  35. Felépült a Becsvölgyei faluháza. (Hozzáférés: 2016. augusztus 1.)
  36. 1990. évi népszámlálás. www.hungaricana.com. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  37. Bázakerettye-Boncodfölde - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 3., 112. o. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 3. 
  38. Bázakerettye-Boncodfölde - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 3., 111. o. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 2. 
  39. Becsvölgye címere. www.nemzetijelkepek.hu. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
  40. Rákóczi-tölgy-Becsvölgye. evfaja.hu. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
  41. becsvölgyei Katolikus Templom. www.epulettar.hu. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  42. becsvölgyei református templom. www.kirandulastervezo.hu. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  43. Felújítják a becsvölgyei református templomot. www.kulturpont.hu. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  44. becsvölgyei Katolikus Templom (becsvölgyei fa harangláb). www.kirandulastervezo.hu. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  45. Bázakerettye-Boncodfölde - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 3., 111. o. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 2. 
  46. Becsvölgye intézményei. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)