Becsvölgye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Becsvölgye
Becsvölgye címere
Becsvölgye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Zalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Bicsák Richárd
Irányítószám 8985
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 770 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 21,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Becsvölgye (Magyarország)
Becsvölgye
Becsvölgye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 45′ 32″, k. h. 16° 40′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 32″, k. h. 16° 40′ 52″
Becsvölgye (Zala megye)
Becsvölgye
Becsvölgye
Pozíció Zala megye térképén
Becsvölgye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Becsvölgye témájú médiaállományokat.

Becsvölgye Zala megye Zalaegerszegi járásának egyik községe, kisfaluja, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.[2] A településen 770 fő él 348 lakóházban, ami alapján a lakóházankénti népsűrűség 2,2 fő.[3] Területe 2140 hektár[4], népsűrűsége nem éri el a 36 fő/km2-t.

A településnek ivóvízhálózata van[5], viszont közcsatornázása nincs.[4]

Zala megye egyik legrégebben létesült települése. A településszerkezet alapján nem zárt település, hanem összesen hét elkülönülő szegből áll. Mai formája fokozatosan, a szegek egybeolvadását követően alakult ki. A török idők során a mai falu legelső lakott része, az először terra Bechként említett rét elnéptelenedett.[6] A szegeket 1943-ban egyesítették.[7]

A falu déli határában folyik a Salomfai-patak.[8] A település mezőgazdasági település, a környező erdők állami tulajdonúak lettek 1945 után, amelyek az utóbbi időszakban már nagyrészt magántulajdonúak.[9][10]

2000-es felmérések szerint a leggyakoribb korosztály a 18-59 év közötti, ezt követi a 60 év felettiek csoportja. A falu legnagyobb problémája az elöregedés és elvándorlás, főként Zalaegerszegre.[4]

Fekvése[szerkesztés]

Településföldrajz[szerkesztés]

Jellegzetes szeres település, a Göcsejben Zalaegerszegtől délnyugatra, több kisebb mellékút kereszteződésében fekszik,[2] Zalaegerszeg vonzáskörzetében.[11] Hét kisebb, dombra épült településrész (szeg): Barabásszeg, Kereseszeg, Kislengyel, Pajzsszeg, Salomfa, Vargaszeg és Vörösszeg alkotja. A település központi részén fekszik Barabásszeg és Pajzsszeg és itt laknak a legtöbben. Salomfa ma már lakatlan. Kereseszegnek összesen két lakosa van. Kislengyel fejlődő falurész.[9]

Vízrajz[szerkesztés]

Becsvölgye nyugati határánál a Salomfai-patak, keleti határánál a Kislengyeli-patak fut. Mindkettő a Csertába folyik.[12]

Közlekedés[szerkesztés]

A megyeszékhely felől a 75-ös főúton délről, Gombosszeg irányából a 7414-es számú alsóbbrendű közúton közelíthető meg.[12] Autóbuszok járnak a faluban.[13] Vasútvonal nem halad át a településen.[14] Keleten Gombosszeg, délkeleten Petrikeresztúr, északnyugaton Kustánszeg, nyugaton Szilvágy, délen pedig Barlahida a legközelibb település.[2]

Geológia[szerkesztés]

A falu két patak völgyén és a köztük elhelyezkedő magasabb területen fekszik.[12] A környék a perm időszakban süllyedésnek indult, ebből a korból származnak az itt előforduló legöregebb kőzetek is. A triász korszak üledékei jelentős szénhidrogénkészletet tartalmaznak. A jura időszak és a kréta időszak során újabb üledékrétegek rakódtak rá a korábbi üledéktakaróra. Egy újabb süllyedés miatt a területet tenger öntötte el az eocén korban, majd az oligocén idején újra szárazra került a vidék. A miocén korban ismét süllyedés történt, amely során vastag üledéktakaró rakódott le. A tenger visszahúzódásával újra szárazfölddé vált a vidék, majd az ős-Mura és az ős-Rába kialakította a zalai térség hordalékkúpjait. Az eljegesedések során/után túlnyomóan homokos, vályogos löszös talaj jött létre.[15]

Éghajlat[szerkesztés]

A terület éves csapadékmennyisége meghaladhatja a 720 millimétert. A legcsapadékosabb hónapok a júniusjúlius. A nyár eleji csapadékmaximumot követően ősszel ismét csapadékosabb az időjárás, míg télen hullik a legkevesebb csapadék. A csapadékos napok száma 95 körül alakul. Havazásra elsősorban a december-február közti időszakban lehet számítani. Az éves napfénytartam 1850-1900 óra. A 30 °C nappali átlaghőmérsékletű napok száma kevesebb, mint 14. A január a leghidegebb hónap, ekkor van a legtöbb fagyos nap is. Az első fagyos nap október 15-e körül, míg az utolsó április 25-26 környékén fordulhat elő. A tenyészidőszak 174-175 napot tesz ki. A völgyekben gyakori a ködképződés a mélyebb elhelyezkedés miatt.[16]

Története[szerkesztés]

Barabásszegen egy körülbelül 5800 éves, rézkori női vénuszfigurára bukkantak.[17] A területen bronzkori leleteket is találtak.[18]

Az ókorban a közelben haladt a borostyánút.[19]

A Becs név eredete vitatott, egyesek szerint a szó avar eredetű, jelentése lehet körvár, őrtorony esetleg jelenthet őrhelyet is, de különböző nemzetiségű személyek nevéből is eredeztethető, azonban ez sem biztos.[20] A szeg szó helyet, területet jelent.[9] Barabásszeg északi területén állt a mai Becsvölgye legelső helysége, amit 1178-ban terra Bech néven említettek. Kislengyelt már 1178-ban megemlítették (elkülönülő településként).[6] Ekkoriban terra Bech közelében állt egy templom, ami a törökök idején elpusztult. Későbbi források szerint a középkorban Becsszegnek is hívhatták.[6] Az egykori Becsszegben 1497-ben Becsvölgyi, 1513-ban Becs, 1542-ben ismét Becsvölgyi nevezetű nemesi családokat írtak össze. A török időkben nem említettek ilyen települést, feltehetőleg a lakosok Barabásszegbe költöztek.[6] A mai település területén számos kisnemesi család élt, akiknek nem voltak jobbágyaik, földjeiket maguk művelték meg vagy cselédet alkalmaztak.[19]

A török portyák idején a lakosoknak gyakran kellett települniük védettebb helyekre, emiatt a középkorban létesült szegek, illetve részeik egyrésze ma már más helyen találhatóak, mint alapításuk idejében.[6]

A reformáció során sokan áttértek az újabb eszmékre, ám Zala megye nagyobb részén 18. század végén a legtöbben visszatértek a katolikus hitre, ezt elősegítette Biró Márton veszprémi püspök erőszakos fellépése.[19] 1787-ben Barabásszegen már templomot építethettek a protestánsok.[19][21]

A 18. század második felében megnőtt az agilisek és más nem nemesek aránya a népességen belül.[22] 1845-ben 79 kétségtelen nemest írtak össze.[23]

Zala vármegye 1910-es térképe

1943-ban került egyesítésre a sok településrész, ekkor jött létre a mai Becsvölgye.[7] Római katolikus temploma 194950-ben épült meg, miközben a községben olajkutakat hoztak létre. A nyolcvanas évek végén 24 kilométer vízvezetéket, 15 kilométernyi burkolt úthálózatot építettek.[24]

Politikai élete[szerkesztés]

Az 1998-as magyarországi önkormányzati választáson három független jelölt indult a polgármesteri székért, Kovács Gyuláné, Németh Csaba és Magai Ágota Éva, aki polgármester lett. A képviselő testületi helyekért 19 jelölt indult, akikből 7 lett képviselő. A képviselők névsora: Baksa Ferenc, Héder József, Luczi Mária, Mileji Kálmánné, Mileji László, Molnár István és Szabóné Móricz Mária.[25]

A 2002-es magyarországi önkormányzati választáson két független jelölt indult a polgármesteri székért, Egyed Gyula Csaba és Magai Ágota Éva, aki ismét polgármester lett. A képviselő testületi helyekért 8 jelölt indult és mind képviselők lettek. A képviselők névsora: Baksa Ferenc, Dancs Gyula, Egyed Gyula Csaba, Horváth Ferenc, Horváth József, Luczi Mária, Sárkőzi György és Szabóné Móricz Mária.[26]

A 2006-os magyarországi önkormányzati választáson két független jelölt indult a polgármesteri székért, Egyed Gyula Csaba és Magai Ágota Éva, aki harmadszorra is polgármester lett. A képviselő testületi helyekért 13 jelölt indult, akikből 7 lett képviselő. A képviselők névsora: Baksa Ferenc, Dancs Gyula, Háriné Vörös Éva, Horváth Anita, Luczi Mária, Szabóné Móricz Mária és Tóth Balázs.[27]

A 2010-es magyarországi önkormányzati választáson egy jelölt indult a polgármesteri címért, Magai Ágota Éva. A képviselő testületi helyekért 12 jelölt indult, akikből 4 lett képviselő. A képviselők névsora: Bicsák Richárd, Kovács Roland, Szanati István és Tóth Balázs.[28]

A 2014-es magyarországi önkormányzati választáson 670 fő szerepelt a névjegyzékben, ebből 389 fő adta le a szavazatát, amiből 6 bizonyult érvénytelennek. Kovács Gyuláné független jelölt 192 (50,13%), míg Magai Ágota Éva, a korábbi polgármester[29] és független jelölt 191 szavazatot (49,87%) kapott.[30] A szoros eredmény miatt fellebbeztek, ám ez nem változtatott az eredményeken, ezért Kovács Gyuláné lett a polgármester.[31] Az egyéni listán 12 független jelölt indult, ebből 4 lett képviselő. 670 fő szerepelt a névjegyzékben, 389 fő jelent meg a szavazáson és 1 szavazatot érvénytelennek nyilvánítottak. Szanati Istvánt 284, Bicsák Richárdot 215, Baksa Ferencnét 163 és Mileji Lászlót 160 szavazattal képviselőkké választották.[30] 2015-ben a képviselő testülete feloszlatta magát.[32].[33]

A 2016. október másodikán tartott népszavazáson a választók 50,2 százaléka adta le szavazatát a településen, amelyből 95,11 % a Nem lehetőséget választotta, 1,83 % az Igen lehetőségre voksolt. A leadott szavazatok 3,06 százaléka érvénytelen szavazat volt.[34]

Népessége[szerkesztés]

Népessége 1870-től számítva a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint:

Év Lakosság (fő) Változás %
1870[3] 426 -
1880 426 -0
1890 683 +48,3
1900 874 +25
1910 1184 +30,8
1920 1303 +9,6
1930 1493 +13,7
1941 1655 +9,4
1949 1506 -11,7
1960 1381 -7,8
1970 1278 -7,7
1980 1085 -16,2
1990 984 -9,7
2001 880 -10,1
2011 822 -6,8
2015 770 -16,2

Becsvölgye lakosságának száma 2015-ben 770 fő volt, ami Zala megye lakosságának 0,28%-a. Népsűrűsége alacsony, a 36 fő/km2-t sem éri el, a széttördelt településrendszernek köszönhetően, ami miatt viszonylag nagy kiterjedésű területen húzódik a falu. A településen 348 lakóházában átlagosan 2,2 ember él.[3]

2000-es felmérések szerint a leggyakoribb korosztály 18-59 év közötti, a második leggyakoribb korosztály az idős, 60 év feletti. A falu legnagyobb problémája az elöregedés és elvándorlás, legfőképp Zalaegerszegbe.[4]

Címere[szerkesztés]

Becsvölgye címere

A Becsvölgye címerében látható fa egy életszimbólum. A fa feletti nap az energia jelképe. A hét csillag egy-egy településrészre utal, amelyek a patakokat jelképező sávokon helyezkednek el.[35]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Rákóczi-tölgy (Nagy Tőfa) egy kocsányos tölgy. Magassága 25 m, kerülete 610 cm, kora pedig a becslések szerint 500 év.[36]
  • A katolikus templomot 1949–50-ben építették.[37]
  • A falu református templomának építése 1787-ben fejeződött be és ekkor szentelték fel.[38] legutoljára 2006-ban újították fel.[39]
  • A fa harangláb a katolikus templom kertjében, négy oszlopon áll, benne két harang található.[40][41]

Gazdasága[szerkesztés]

A település mezőgazdasági település.[6][42] A környező erdők állami tulajdonúak lettek 1945 után,[9] ma már nagyrészt magántulajdonúak. A falu melletti erdők a Zala Megyei Kormányhivatal igazgatása alatt áll, azon belül pedig a Baki erdőtervezési körzethez tartozik.[10] A községnek[5] ivóvízhálózata van, de közcsatornázása nincs.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. ^ a b c Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, Budapest, Cartographia Kiadó 2012, 22. oldal. ISBN 978-963-352-815-0
  3. ^ a b c Becsvölgye népességének változása 1870-2015. (Hozzáférés: 2016. július 17.)
  4. ^ a b c d e Zalaegerszegi fejlesztési régió (doc). www.terport.hu. (Hozzáférés: 2016. július 25.)
  5. ^ a b Becsvölgye intézményei. www.becsvolgye.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
  6. ^ a b c d e f Bíró Friderika: A szegek világa - Göcsej néprajza a 18-20. században. (Hozzáférés: 2016. július 25.)
  7. ^ a b Településünk története. www.becsvolgye.hu. (Hozzáférés: 2016. december 27.)
  8. OpenStreetMap - A szabad világtérkép. www.openstreetmap.hu. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
  9. ^ a b c d Becsvölgye településrészei. (Hozzáférés: 2016. július 25.)
  10. ^ a b Erdészeti információk. erdoterkep.nebih.gov.hu. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
  11. Zala megye statisztikai évkönyve. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  12. ^ a b c Becsvölgye. Google Térkép. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
  13. Zalaegerszeg-Becsvölgye buszútvonalak. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
  14. MÁV menetrendek. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
  15. A Göcsej rövid földrajzi jellemzése. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
  16. Hóborné Kiss Gabriella, Hóbor József: A Göcsej rövid földrajzi jellemzése. 46–49. o. Hozzáférés: 2016. júl. 27.  
  17. Győrffy, István (2016. február 28.). „A becsvölgyei női idol hagyatékán”. Zalai Hírlap. (Hozzáférés ideje: 2016. július 31.)  
  18. Kőszegi Frigyes: A Dunántúl története a késő bronzkorban. Budapest: Budapesti Történeti Múzeum. 1988. 20., 125. o.  
  19. ^ a b c d Dr. Vándor László: Zala megye ezer éve. 101. o. Hozzáférés: 2016. júl. 31.  
  20. Körmendi Ferenc: Földrajzi neveink és jövevényszavaink más megközelítésben: Avar szavak a Tisza mente földrajzi neveiben. 2006. Hozzáférés: 2016. júl. 26.  
  21. Bázakerettye-Boncodfölde - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 3., 109. o. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 1. 
  22. < Bázakerettye-Boncodfölde - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 3., 110. o. Hozzáférés ideje: 2017. január 13. 
  23. Becsvölgye nemesi összeírása. zml.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 6.)
  24. Ahová már nem vezet út és szomorú a jövő. zaol.hu. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
  25. 1998-as önkormányzati választások. www.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
  26. 2002-es önkormányzati választások. www.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
  27. 2006-os önkormányzati választások. www.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
  28. 2010-es önkormányzati választások. www.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
  29. 2010-es önkormányzati választások. www.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  30. ^ a b 2014-es önkormányzati választás. www.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  31. (2014. október 14.) „Két zalai településen is fellebbeztek az eredmény ellen”. (Hozzáférés ideje: 2016. július 28.)  
  32. Feloszlatta magát Becsvölgye képviselő testülete. www.zaol.hu. (Hozzáférés: 2016. július 31.)
  33. Szervezeti felépítés. Becsvölgye önkormányzata. (Hozzáférés: 2016. július 31.)
  34. Hol voltak hiperaktívak, és kik a legnagyobb trollok?. index.hu. (Hozzáférés: 2016. október 4.)
  35. Becsvölgye címere. www.nemzetijelkepek.hu. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
  36. Rákóczi-tölgy-Becsvölgye. evfaja.hu. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
  37. becsvölgyei Katolikus Templom. www.epulettar.hu. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  38. becsvölgyei református templom. www.kirandulastervezo.hu. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  39. Felújítják a becsvölgyei református templomot. www.kulturpont.hu. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  40. Becsvölgye község adatai - földhivatal, térkép, önkormányzat. foldhivatalok.geod.hu. (Hozzáférés: 2017. január 25.)
  41. becsvölgyei Katolikus Templom (becsvölgyei fa harangláb). www.kirandulastervezo.hu. (Hozzáférés: 2016. július 28.)
  42. Bázakerettye-Boncodfölde - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 3., 111. o. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 2. 

További információk[szerkesztés]