Zalaigrice
| Zalaigrice | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Vármegye | Zala |
| Járás | Zalaegerszegi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Horváth Gyöngyi (független)[1] |
| Irányítószám | 8761 |
| Körzethívószám | 92 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 94 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 13,32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,73 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 44′ 49″, k. h. 17° 00′ 35″46.746931°N 17.009689°EKoordináták: é. sz. 46° 44′ 49″, k. h. 17° 00′ 35″46.746931°N 17.009689°E | |
 Zalaigrice
Pozíció Zala vármegye térképén
| |
| Zalaigrice weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaigrice témájú médiaállományokat. | |
Zalaigrice község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Zalai-dombságban, ezen belül a Zalaapáti-hát területén fekszik.
A közvetlenül határos települések: észak felől Nemesrádó, kelet felől Szentpéterúr, dél felől Pacsa, délnyugat felől Zalaszentmihály, északnyugat felől pedig Nemessándorháza.
A legközelebbi város Pacsa, 3 kilométerre délre; a megyeszékhelytől, Zalaegerszegtől 30 kilométerre helyezkedik el.
Megközelítése
[szerkesztés]Csak közúton érhető el, a 75-ös főútból Pacsa nyugati szélén kiágazó 73 215-ös számú mellékúton, Szentpéterúrral pedig egy önkormányzati út köti össze.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Zalaegerszeg–Rédics-vasútvonal Zalaszentmihály-Pacsa vasútállomás kínálja, légvonalban 5, közúton körülbelül 8 kilométerre délnyugatra.
Története
[szerkesztés]Hivatalosan először 1251-ben említik a települést, a pacsai nemesek birtokaiként, a többi az igricieké. Akkoriban királyi mulattatók lakták a települést.[3] A kettő szétválasztása történt meg az 1252-es határjáráson, amelyen királyi megbízott is részt vett, ezért is maradt fent feljegyzés. A régi falu határos volt Pacsával, Lengyellel és Rokolyánnal is; utóbbi két település ma már nem létezik, de Szentpéterúr határában egy-egy dűlőnév őrzi az emléküket. A mai zalaigricei temetőben állt az Árpád-kori templom és valószínűsíthetően annak környékén terült el a középkori Zalaigrice is, amit bizonyít több, a temető környékén fellelt cserépdarab.[3]
A falu határának birtoklásáért sokáig viták folytak, különböző földesurak szerették volna magukénak tudni.[3] A település környéke a török hódoltság idején elnéptelenedett, s 1574-ben hódoltság alá került. Az 1600-as évek végén kápolnáját felégették. 1750-ben Zalaigrice közigazgatásilag Szentpéterúrhoz tartozott. Ekkoriban a település lakosságát 80 hold szántó, 20 hold tölgyerdő és néhány hold rét tartotta el, a falu többi birtokát járhatatlan mocsár borította.[3]
1785-ben 27 házban 196 lakosa volt a falunak. 1910-re a lakosság lélekszáma megduplázódott és az 1960-as években már az ötszázat is elérte,[3] azonban mára annyira lecsökkent, hogy a 100 főt sem éri el.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Bóbics László (független)[4]
- 1994–1998: Bóbics László (független)[5]
- 1998–2002: Ifj. Bóbics József (független)[6]
- 2002–2006: Ifj. Bóbics József (ZAMESZ)[7]
- 2006–2010: Bóbics József (független)[8]
- 2010–2014: Bóbics József (független)[9]
- 2014–2019: Horváth Gyöngyi (független)[10]
- 2019–2024: Horváth Gyöngyi (független)[11]
- 2024– : Horváth Gyöngyi (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 119 | 118 | 111 | 94 | 88 | 92 | 94 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,2%. A lakosok 83%-a római katolikusnak, 5,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (8% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 95,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 60,2% volt római katolikus, 5,7% felekezeten kívüli (34,1% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Anna katolikus templom
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Tunkel Nándor paralimpiai bronzérmes erőemelő
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Zalaigrice települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 11.)
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c d e Zalaigrice község honlapja (magyar nyelven) (html). zalaigrice.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 15.)
- ↑ Z települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zalaigrice települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zalaigrice települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zalaigrice települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zalaigrice települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zalaigrice települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ Zalaigrice települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zalaigrice települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Zalaigrice Helységnévtár
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
.svg)
| Nemesrádó | Nemesrádó, Szentpéterúr | Szentpéterúr |
| Pölöske |
|
Zalaapáti, Szentpéterúr |
| Zalaszentmihály | Pacsa |
