Zalacsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalacsány
A Batthyányi-kastély
A Batthyányi-kastély
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Keszthelyi
Jogállás község
Polgármester Nagy Lászlóné[1]
Irányítószám 8782
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség 926 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 56,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zalacsány (Magyarország)
Zalacsány
Zalacsány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 27″, k. h. 17° 05′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 27″, k. h. 17° 05′ 45″
Zalacsány (Zala megye)
Zalacsány
Zalacsány
Pozíció Zala megye térképén
Zalacsány weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalacsány témájú médiaállományokat.

Zalacsány község Zala megyében, a Keszthelyi járásban. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése[szerkesztés]

A község a 76-os út mentén fekszik. A legközelebbi városok: Hévíz 9 km, Keszthely 14 km, Zalaszentgrót 17 km.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve valószínűleg a szláv Csán névből származik.

Története[szerkesztés]

A település és környéke már a római korban is lakott hely lehetett, mivel az egykori

Nevét oklevélben 1019-ben említették először Chan néven, amikor I. István magyar király Csány (Chan) mezőváros piaci vámját a zalavári apátságnak adta. Következő említése Károly Róbert király 1334. augusztus 28-án kelt okleveléből maradt ránk, amelyben egykori birtokosának, a magvaszakadt Herránth fia Péternek birtokát a Zala vize mellett ,,juxta fluvium Zala inter villas Chan et Medzeth in dicto comitatu Zaladiensi", Lendvai Miklós zalai főispánnak adományozta.

A Haholt-Buzád nemzetségből származó Csányi család valószínűleg a 14. száza közepén szerezhette meg a községet és környékét, mert 1365-ben mint annak birtokosa szerepel. A terület ekkor a Hahót nemzetségbeli Csák család birtoka volt. A Csák család viszont a Csány család őse.

Később 1475-ben Mátyás király is megerősítette a családot a falu birtokában.

A középkorban itt gazdag növény- és állatvilág, tölgy és bükkerdők voltak, a falut és környékét a Zala árterülete vette körül. Csány és mindszent között feküdt Csama-sziget, a Zala – folyó egyik szigete.

A falu életében ez időkben a Zala-folyó mellett a Kettős patak is nagy szerepet játszott. A falu népe jobban félt a Kettős patak áradásától, mint a Zala-folyó áradásától. Menedéket is nyújtott, mert a török időkben a csányi nagyurak a patak mellé építették vízivárukat, az úgynevezett Zsidóvárat. A Batthyány család tagjai az 1500-as években kerültek erre a környékre. Csányban két máig álló kastélyt is építettek. 1600-ban Kanizsa elfoglalása után Csány és vidékének lakossága nagyrészt elmenekült a környékről. A Csány család levéltára és a megyei jegyzőkönyvek 1600 után hallgatnak Csány viszonyairól. A török kor után Csány Bernát a csányi majorságban gazdasági épületek építésébe kezdett, és a Zala–folyó mellett megépült a csányi malom is. A levéltár 1701-ből való adataiban a falu már „Zalacsány” néven volt feltüntetve. Az első telepesek 1720-ban érkeztek a faluba. 1749-ben megépítették az anyatemplomot, ami az akkori Csányon kívülre esett. 1766-ban a Belsőcsányi kápolna is felépült, majd a múlt század elején szabályozták a Zala-folyót is. A szabályozás által megszűntek a nádasok és megszűnt az áradás veszélye is.

Zalacsány, Csány vár[szerkesztés]

Zalacsány környékén egykor vár is állt, melynek széles árokkal körülvett nyomai a kettős-patak mellett, a Meleghegy déli oldalánál figyelhetők meg. Zalacsány egykori váráról Giulio Turco 1569-ben készített rajzot.

A Csány vár leírása[szerkesztés]

Giulio Turco 1569-ben készített rajza szerint itt egy kb. 34x54 m alapterületű, palánkból készült vár állt, három sarkán egy-egy 6 m átmérőjű rondellával, az északkeleti sarkán pedig egy négyszögű bástyával, mely bástya mellett vezetett be az út a várba, az árkon átvezető cölöpökön nyugvó hídon keresztül. A várnak egyetlen kőépítménye egy kis kastély volt, feltehetően a várat építő és azt birtokló Csányi család kúriája.

A várnak nem volt hadi jelentősége, és feltehetően 1690-ben Nagykanizsa visszafoglalása utáni időben pusztulhatott el.

Híres emberek[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Batthyány-kastély. A ma szállodának használt épület eredetileg a Csány család kúriája volt, itt született Csány László is. Később a Batthyány család vásárolta meg és jelentősen átalakította, kibővítette. Mai alakját 1913-ban kapta. A háború után sokáig gyerekotthon célját szolgálta, ez idő alatt nagyon leromlott állaga. A szépen felújított kastély ma szállodaként funkcionál. 2013-ban Széles Gábor, az egyik legnevesebb magyar vállalkozó vette meg a Batthyány-kastélyt.[4]
  • A Csányi-család 19. század elején épült mauzóleuma a temetőben.
  • Volt Batthyány-kúria. Ősfás park közepén álló egyemeletes épület, jelenleg szálloda.
  • A 11 ha területű, átlagosan 4 m mély víztározó, mely a Kettős-patak felduzzasztásával jött létre 1991-ben.
  • Körtvélyesi átalakító erdő, benne Árpád-kori földvár (Zsidóvár), és tanösvény.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Sági Károly: A zalacsányi török kori várak (Zalaegerszeg 1960, A Göcseji Múzeum Közleményei 8. szám)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zalacsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. Nagyvállalkozó vette meg a Batthyány-kastélyt

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]