Újudvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Újudvar
Az újudvari tévétorony
Az újudvari tévétorony
Újudvar címere
Újudvar címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállás község
Polgármester Jakab Sándor
Irányítószám 8778
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 966 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség58,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,31 km²
Földrajzi kistájZalaapáti-hát[2]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újudvar (Magyarország)
Újudvar
Újudvar
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 32′ 28″, k. h. 16° 59′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 28″, k. h. 16° 59′ 31″
Újudvar (Zala megye)
Újudvar
Újudvar
Pozíció Zala megye térképén
Újudvar weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Újudvar témájú médiaállományokat.

Újudvar község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Újudvar a 74-es főútnál lévő elágazástól északra található. Vonaton megközelíthető a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon (a vasútállomás kb. 2 km-re van a településtől (Korpavár mellett) – ugyanezen a vonalon Magyarszerdahely állomás valamivel közelebb, mintegy 1,5 km-re található).

Története[szerkesztés]

A település első okleveles említése 1193-ból származik Ojvduor néven III. Béla oklevelében, a fehérvári keresztesek birtokainak összeírásakor. Feltételezhetően Eufrozina királynő, II. Géza magyar király felesége adományozhatta a székesfehérvári Szent István monostoregyháznak. 1256-ban neve Nova Curia alakban szerepelt, 1377-ben pedig Wyoduarnak nevezték a községet.

Egy 1236-ban kelt oklevél szerint johannita lovagok érkeztek a községbe, ahol hamarosan rendházat alapítottak. 1325-ben nádori gyűlést is tartottak a faluban, amelynek Keresztelő Szent János tiszteletére felavatott egyházát később; 1350-ben említették. A település vásártartó hely is volt, 1329-ben egy oklevélben vásárát is említették, 1381-ig hiteleshelyi feladatokat is ellátott.

1382-ben Ujudvart a johanniták Kanizsai János fiainak zálogosította el, s később is az ő birtokuk maradt, bár 1453-ban zálogváltó pert kezdett a vránai perjel a Kanizsaiak ellen, utóda ezt Mátyás király alatt is folytatta, de eredménytelenül.

Bár a Kanizsai család Kanizsai Ferenccel kihalt 1532-ben, a Kanizsaiak birtokai Kanizsai Orsolya révén fiúsítással a Nádasdyakra szálltak.

Egy 1693-as összeírásban a község mint volt Nádasdy birtok szerepelt, de 1693-ra a kincstár tulajdona lett. Ekkor a lakott házak száma 10, melyhez 60 hold szántó és rét tartozott.

A falu a török időkben elpusztult, a pusztulás utáni újépítéskor egy kicsit keletebbre épült fel.

Újudvar alapításától kezdve mindvégig jobbágyfalu volt. Lakossága többségben mezőgazdasággal foglalkozott. 1945-ig több kisbirtokosa is volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,4%, cigány 1,28%, horvát 0,35%. A lakosok 67,6%-a római katolikusnak, 0,5% reformátusnak, 6% felekezeten kívülinek vallotta magát (25,1% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom
  • A Tukora-tetőn áll a 206 méter magas tévétorony.
  • Csibiti-völgy

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]