Eufrozina magyar királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rurik Eufrozina
Eufrozina Magyarországra érkezik testvére, Vlagyimir kíséretében
Eufrozina Magyarországra érkezik testvére, Vlagyimir kíséretében

Magyarország királynéja
Uralkodási ideje
11461162. május 31.
Koronázása Székesfehérvár
1146
Elődje Vukanović Ilona
Utódja Komnénosz Mária
Életrajzi adatok
Uralkodóház Rurik-dinasztia
Született 1130
Kijev
Elhunyt 1193 (63 évesen)
Jeruzsálem
Nyughelye ispotályosok bazilikája, Székesfehérvár
Édesapja I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem
Édesanyja Ljubava nagyfejedelemasszony
Házastársa II. Géza király
Gyermekei István, Béla, Erzsébet, Géza, Árpád, Odola, Ilona, Margit

Rurik Eufrozina, magyarosan Fruzsina (Kijev, 1130Jeruzsálem, 1193) I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem és Ljubava Dmitrijevna novgorodi hercegnő leánya, II. Géza magyar király feleségeként 1146 és 1162 között Magyarország királynéja.

Férje és első fia, III. István uralkodása idején igen nagy befolyással volt a politikára, de miután István 1172-ben meghalt, és a Bizáncból hazatérő második gyermeke, III. Béla trónra kerülését hevesen ellenezte, az bebörtönöztette, később pedig Jeruzsálembe száműzte őt. Haláláig ott élt.

Élete[szerkesztés]

Fiatalkora[szerkesztés]

1130-ban született Kijevben. Apja I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem, anyja a nagyfejedelem második felesége, Ljubava Dmitrijevna, a novgorodi Závidics nemesi család sarja volt. 1146-ban kérte meg kezét Belos bán a 16 éves II. Géza számára, hogy az orosz anyától származó és orosz neveltetésű magyar trónkövetelőnek, Borisz hercegnek az oroszországi összeköttetéseit ezáltal gyengítse. A házasságot még ugyanebben az évben megkötötték, Eufrozina Magyarországra költözött, majd Székesfehérvárott megkoronázták.

Királynéként[szerkesztés]

Mint magyar királyné, igen nagy befolyást gyakorolt férje elhatározásaira. Felesége kedvéért II. Géza több ízben nyújtott katonai segítséget rokonainak, különösképpen sógorának, II. Izjaszláv kijevi nagyfejedelemnek a csehek elleni háborúiban.

A székesfehérvári kereszteseket praediumokkal (uradalmakkal) adományozta meg. A székesfehérvári keresztesek javait megerősítő 1193. évi királyi oklevél közel hatvan praediumot sorol fel hat vármegyében, amelyek Eufrozina adományából jutottak részben vagy egészben az egyház birtokába.

Anyakirálynőként[szerkesztés]

Eufrozina 1162-ben jutott a legnagyobb szerephez, amikor férje korai halála után kiskorú fia, III. István nevében átvette a kormányzást. A bizánci támogatással fellépő II. László elől 1162-ben Pozsonyba menekült, majd Ausztriában talált menedéket. Nagy szerepe volt abban, hogy III. István 1166-ban feleségül vette Ágnest, II. Henrik osztrák herceg leányát.

II. Géza fivéreinek, az I. Manuél bizánci császár által pártfogolt II. Lászlónak és IV. Istvánnak a bukása után III. István 1165-ben hosszas harcok után ismét visszaszerezhette trónját. Fia uralkodása alatt Eufrozina csendesen és köztiszteletben élt a királyi udvarban.

Eufrozina a Székesfehérvár Sziget-külvárosában levő Szent István-bazilika építésének befejezését III. István uralkodása idején jelentős összeggel támogatta. A templom mellett kolostort alapított, amit az ispotályosoknak adott. Ezzel a lovagrend magyarországi központjává Székesfehérvár vált. A bazilika alapkövét egyébként Martirius esztergomi érsek tette le még az 1150-es években.

III. István 1172. március 4-én fiatalon váratlanul halt meg, és hívei Bizáncban élő öccsének, III. Bélának ajánlották föl a trónt. Béla azonban 1172 tavaszán hazaérkezve szembesült azzal, hogy a Bizánchoz fűződő kapcsolatai miatt nem egységes a támogatottsága. Az anyakirálynő is ellene fordult, és helyette ifjabbik fiát, Géza herceget akarta trónra juttatni. Ezért Béla félreállította öccsét és anyját: miután Géza fellázadt, börtönbe záratta édesanyjukkal együtt. Az anyakirálynőt Béla később a Szentföldre száműzte, Géza pedig csak 1189-ben szabadult Capet Margit királyné közbenjárására, majd csatlakozott a keresztes seregeivel Magyarországon áthaladó Barbarossa Frigyes német-római császárhoz.

Eufrozinát szentföldi száműzetésébe legkisebb leánya, Margit hercegnő is elkísérte. Jeruzsálemben halt meg 1193-ban. Holttestét III. Béla hazahozatta és Székesfehérvárott, a már említett Szent István ispotályos bazilikában temettette el.

Gyermekei[szerkesztés]

II. Géza királytól nyolc gyermeke született:

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eufrozina magyar királyné témájú médiaállományokat.
Előző
Vukanović Ilona
Magyar királyné Hungary Arms.svg
1146 – 1162
Következő
Komnénosz Mária