Szent Piroska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szent Piroska
Szent Piroska. (1118 körüli bizánci mozaik)
Szent Piroska.
(1118 körüli bizánci mozaik)
hitvalló
Születése
1088
Esztergom
Halála
1134. augusztus 13.
Konstantinápoly
Tisztelete
Egyháza Görög ortodox egyház
Tisztelik Ortodox kereszténység
Ünnepnapja augusztus 13.
Ortodox kereszténység
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Piroska témájú médiaállományokat.

Szent Piroska (Prisca, 10881134. augusztus 13.) Árpád-házi magyar királylány, Szent László (10461095) magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő (?–1090) elsőszülött leánya Komnénosz II. János bizánci császár felesége. Őt Bizáncban Eiréne néven ismerték, és kegyes élete miatt halála után szentté avatták.[1]

Élete[szerkesztés]

Piroska (Prisca) mindössze két esztendős volt, amikor anyja, Adelhaid meghalt, majd 1095. július 29-én apját is elveszítette. A hét esztendősen teljes árvaságra jutott hercegnő 1095-től évekig unokabátyja, Könyves Kálmán udvarában élt.[2] 16 évesen nehéz lépésre kényszerítette az ország érdeke: 1104-ben (vagy 1105-ben) eljegyezték a bizánci trónörökössel, Komnenosz II. Jánossal, akivel 1105- 1106 fordulóján össze is házasodott.[3] A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox vallásra, amelyben az Eiréne (Irén) nevet kapta. Házasságából nyolc gyermek származott:

Szent Piroska (Eiréne) férjével, Komnénosz II. János császárral. Középen a Kisded Jézust tartó Madonna (mozaik, Hagia Szophia)

Piroska a bizánci udvarban sűrűn fogadott szentföldi zarándokokat, küldötteket Magyarországról, soha nem fordított hátat hazájának, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Ő alapította Bizánc (Konstantinápoly) egyik legfőbb kolostorát, a Pantokrátor-kolostort, és a vele egybeépített 50 ágyas kórházat. (Igaz, az épületegyüttest csak két évvel halála után, 1136-ban szentelték fel).[4] Utóbbi a középkori Európa kórházainak építésekor mintául szolgált.

Emlékezete[szerkesztés]

Az ortodox egyházakban szentként tisztelik. Az ortodox liturgia szerint augusztus 13-án tartják emléknapját.[5] Kultuszát a római és görögkatolikus egyház is átvette, ugyancsak szentjei közé sorolja.[6][2] Mozaikképét a Hagia Szophia a mai napig őrzi.

Származása[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Makk 2000, 73–74. o.
  2. a b c Piroska – egy Árpád-házi magyar királylány a bizánci trónon. Magyar Kurír, 2015. január 18. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  3. Makk 2000, 32–33. o.
  4. Makk 2000, 74. o
  5. ru:Ирина (супруга Иоанна II Комнина)
  6. Cseh Gizella: Árpád-házi Szent Piroska

Források[szerkesztés]

  • Makk 2000: Makk Ferenc. A tizenkettedik század története. Pannonica (2000). ISBN 963-9252-08-5 
  • Bérczi Sz. (2008): Magyarországi szent királylányok emlékezete, TKTE, Budapest, ISBN 978-963-87437-2-5
  • Dümmerth D. (1977): Az Árpádok nyomában, Panoráma, Budapest
  • Faludy Anikó (1982): Bizánc festészete és mozaik művészete. Corvina Kiadó, Budapest
  • Győrffy I., Bátky Zs., Viski K. (szerk.) (1933-1937): A magyarság néprajza I–IV., Budapest
  • Karácsonyi J. (1926): Szent László király élete, Szent István Társ., Budapest, 129 old.
  • Kazsdan, A. P., Litavrin, G. G. (1961): Bizánc rövid története, (Stúdium könyvek 25.) Budapest
  • Moravcsik Gyula (1984, 1988): Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Akadémiai Kiadó, Budapest
  • Moravcsik Gyula (1923): Szent László leánya és a bizánci Pantokrator monostor, Budapest–Konstantinápoly
  • Nagymihályi Géza (2007): Árpád-házi Szent Piroska – Az idegen szent, Budapest, Kairosz Kiadó
  • Toldy L. (1946): Szent László király élete, Budapest

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Előző
Dukász Irén
Bizánci császárné Komnenos-Isaac-Arms.svg
1118 – 1134
Következő
Sulzbachi Berta (Irén)