II. Mieszko lengyel fejedelem
| II. Mieszko | |
| Lengyelország királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1025 – 1031 | |
| Elődje | I. Boleszláv |
| Utódja | Veszprém |
| Lengyelország nagyfejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 1032 – 1034. május 11. | |
| Elődje | Veszprém |
| Utódja | I. Kázmér |
| Uralkodóház | Piast-dinasztia |
| Született | |
| Elhunyt | 1034. május 11. (43-44 évesen) Poznań |
| Nyughelye | Szent Péter és Pál apostol-főszékesegyház |
| Édesapja | I. Boleszláv lengyel király |
| Édesanyja | Emnilda of Lusatia |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Lotaringiai Richeza |
| Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Mieszko témájú médiaállományokat. | |
II. Mieszko, más néven Mieszko Lambert (lengyelül: Mieszko II Lambert), (?, 990[1][2][3][4][5] vagy 990[6] – Poznań, 1034. május 11.) – lengyel király 1025-1031, lengyel fejedelem 1032-1034 a Piast dinasztiából, Vitéz Boleszláv második fia.
Életrajza
[szerkesztés]Eleinte sikeresen folytatta apja politikáját. 1030-ban megtámadta Szászországot és felégette Hamburgot, megelőzve ezzel II. Konrád német-római császárt, aki hasonló hadműveletet tervezett. A szász krónikások ezt írták: Mieszko hadainak átvonulása után a fű nem akart nőni.
A szászországi rajtaütés után II. Mieszkot megverték Lausitznál 1031 őszén. Ezzel egyidejűleg a csehek rajtaütöttek Morvaországon, és Ulrik fia, I. Břetiszláv megszerezte az uralmat Morvaország felett. Valószínűleg ekkor II. Mieszko szövetségese, I. István magyar király békét kötött a németekkel. Egyúttal Bezprym testvérével, Ottóval megegyezve II. Konrád császárral és Bölcs Jaroszláv orosz fejedelemmel támadást szervezett Lengyelország ellen keletről az orosz hadsereg élén. Rajtaütésük teljes sikerrel járt, II. Mieszko Csehországba menekült, ahol Ulrik elfogatta és megcsonkíttatta (kasztráltatta). Mieszko Vitéz Boleszláv minden hódítását elveszítette – a Cservieni városokat a Kijevi Rusz, Lausitzot és Milskót Németország szakította el. A trónt Vitéz Boleszláv elsőszülött fia, Bezprym akarta megszerezni, akit először egyházi pályára szántak. Mieszko Csehországba ment. Rövidesen azonban Bezprym meghalt zavargások következtében és így Mieszko visszatérhetett az országba és visszajuthatott a hatalomba, azonban a császárnak be kellett hódolnia, és le kellett mondania a király címről. Egyúttal testvérének, Ottonnak és unokaöccsének, Dytryknek önálló országrészt kellett adnia. Csak Otton halála és Dytryk eltávolítása után szerezte meg a teljes hatalmat.
A király élete végére megháborodott,[7] halála után pedig Lengyelország gazdasági válságba és politikai káoszba süllyedt.[7]
Mieszko korában kiemelkedően művelt uralkodó volt. Tudott írni és olvasni, ismerte a latin és görög nyelvet, érdekelte az irodalom és a liturgia. Ennek ellenére rossz emléket hagyott hátra, mint szeszélyes és kegyetlen fejedelem.[8] Teljességgel német származású felesége hatása alatt állt.[7]
Erősen kérdéses az apasága Ágota lánya kapcsán, a részletekért olvasd el az Ágotáról szóló szócikket.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2015. október 14.)
- ↑ a b Mieszko II, 2017. október 9.
- ↑ a b Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internetowy Polski Słownik Biograficzny (lengyel nyelven)
- ↑ a b Sapere enciklopédia (olasz nyelven). De Agostini Editore, 2001
- ↑ a b dw.28
- ↑ a b c Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. Szerk. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ. 2001. ISBN 963 9075 12 4 , 472. oldal
- ↑ Miecyslaw. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Lengyelország uralkodóinak listája
- Lengyel fejedelmek és királyok családfája
- http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/070/pc007095.html#1
| Előző uralkodó: Vitéz Boleszláv |
Következő uralkodó: Veszprém |
| Előző uralkodó: Veszprém |
Következő uralkodó: I. Megújító Kázmér |