I. Břetislav cseh fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(I. Břetiszláv cseh fejedelem szócikkből átirányítva)
I. Břetislav

Csehország fejedelme
Uralkodási ideje
1034 1055. január 10.
Elődje Ulrik
Utódja II. Spitihnyev
Életrajzi adatok
Uralkodóház Přemysl-ház
Született 1002
Prága
Elhunyt 1055. január 10.
Chrudim[1]
NyughelyeSzent Vitus-székesegyház, Prága[1]
Édesapja Ulrik
Édesanyja Božena
Házastársa Schweinfurti Judit
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Břetislav témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

I. Břetislav,[2] magyarosan Bretiszláv, közkeletű nevén Megújító Břetislav (csehül: Břetislav I. Obnovitel), a cseh Achilleus[3] (csehül: český Achilles), (1002 körül[4]1055. január 10.[5]) cseh fejedelem 1034-től haláláig; Csehországhoz csatolta Morvaországot.[5]

Élete[szerkesztés]

ábrázolás Břetiszláv dénárjáról
Jaromír és Břetiszláv (Josef Mathauser (1846–1917) festménye

Még herceg korában 1029-ben elfoglalta Morvaországot, amelyet édesapja, Ulrik életében ő kormányozott.[3] Édesapját, Ulrikot követte a trónon egy dinasztikus küzdelemmel teli időszak után.[5] Folytatta a korábban Lengyelországgal szemben elvesztett területek visszahódítását:[5] 1039.[3] Két nagy hadjáratban nemcsak Morvaországot, hanem Sziléziát és Krakkót is visszaszerezte.[6] Elfoglalta Poznańt és Gnieznót is.[7] A nagy nyugati szláv ország megteremtésére irányuló becsvágya azonban nyugtalanította III. Henrik német-római császárt,[7] aki fegyveres támadást indított,[7] és Bretiszlávot csapatai kivonására kényszerítette egész Lengyelországból, leszámítva Sziléziát[7] (amely néhány évvel később mégis visszakerült Lengyelországhoz[7]). Henriknek 1041-ben Regensburgban kénytelen volt hűbéri esküt tenni.[3] Meghiúsultak Bretiszláv azon erőfeszítései is, hogy a mai Szlovákia területét visszaszerezze Magyarországtól.[7]

Annak érdekében, hogy véget vessen a szűnni nem akaró küzdelmeknek, amelyek minden trónutódlás alkalmával veszélyeztették Csehországot, a nemesség egyetértésével úgy rendelkezett, hogy a Přemysl ház legidősebb tagja legyen Csehország uralkodója,[7] így legidősebb fia, II. Spitihnyev követte trónon.[7] Az általa alkotott törvények később Morvaországban jelentek meg «Jura Conradi I.» címmel.[3]

Családfa[szerkesztés]

II. Boleszláv
* 932
† 999. II. 7.
Emma
? ?
         
     
  Ulrik
* 975 k.
† 1034. XI. 9.
Bozena
     
   
I. Břetislav
* 1002.
† 1055. I. 10.

Schweinfurti Judit
* 1003
† 1058. VIII. 2.
OO
                   
                   
II. Spitihnyev
* 1031
† 1061. I. 28.
 
II. Vratiszláv
* 1032/1033
† 1092. I. 14.
 
I. Konrád
* 1035 k.
† 1090. IX. 6.
 
Jaromír
* 1040 k.
† 1090. VI. 26.
 
Ottó
* 1045
† 1087. VI. 9.
 
Břetislav sírja

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Bohemia. Břetislav 1034-1055, Spytihněv II 1055-1061, Konrad I Otto 1089-1092, Konrad II 1093 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. december 15.)
  2. ejtsd: „brzsetiszláv” (Vö.: Pallas)
  3. a b c d e Bokor József (szerk.). Břetislav, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  4. The Premyslids (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  5. a b c d Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 101. oldal
  6. Uralkodók és dinasztiák, 101–102. oldal
  7. a b c d e f g h Uralkodók és dinasztiák, 102. oldal

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Ulrik
Csehország uralkodója
10341055
A cseh címer
Következő uralkodó:
II. Spytihněv