Poznań
Poznań | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Vajdaság | Nagy-lengyelországi | ||
Járás | járási jogú város | ||
Körzethívószám | (+48)61 | ||
Rendszám | PO | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 538 633 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 60-154 m | ||
Terület | 261,37 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 52° 24′ 24″, k. h. 16° 55′ 25″Koordináták: é. sz. 52° 24′ 24″, k. h. 16° 55′ 25″ | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Poznań témájú médiaállományokat. |
Poznań ( kiejtése✩, IPA: [ˈpɔznaɲ], németül Posen [ˈpoːzən], latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań=Poznań főváros) – az egyik legnagyobb lengyel város, a Warta folyó partján fekszik, Nagy-Lengyelország és a Nagy-lengyelországi vajdaság fővárosa. Lengyelország ötödik legnépesebb városa 570 800 lakossal (2005). Az egyik legrégebbi lengyel város. A Szent Péter és Pál katedrális a legrégebbi lengyel templom, ebben található az első lengyel uralkodók: I. Mieszko, Vitéz Bolesław, II. Mieszko, I. Kázmér, Władysław Odonic (Odon fia Ulászló), I. Przemysł, Bolesław Pobożny, II. Przemysł sírja. Ma a város fontos ipari, kulturális és egyetemi központ. A város neve valószínűleg a Poznan személynévből származik, és azt jelenti, hogy „Poznan városa”, de lehetséges, hogy egyszerűen a lengyel poznać igéből, mely megismer, felismer jelentésű.
Városrészek[szerkesztés]
A mai Poznań 1793–1800 között Poznań, Ostrów, Ostrówek, Środka, Chwaliszewo és Łacina önálló városok egyesülése révén jött létre. A gyorsan fejlődő városhoz csatlakoztak a szomszédos falvak: Grunwald, Łazarz, Górczyn, Jeżyce, Wilda, Winogrady 1900-ban, Piątkowo és Rataje később. Ma Poznań öt kerületre oszlik, melyek tovább oszlanak szomszédságokra.
Története[szerkesztés]
I. Mieszko, a polánok első ismert uralkodója egyik várát Poznańban építette fel. A poznańi Szent Péter és Pál katedrális az első lengyel templom a 10. század második felében épült. A város Nagy-Lengyelország fővárosa lett. I. Mieszko fiát, Vitéz Boleszlávot 1025-ben királlyá koronázták és így megalakult a lengyel királyság. Nagy-Lengyelország a lengyel állam "bölcsője" lett, I. Mieszkót és I. Bolesławot Poznańban temették el. A Lubrański akadémiát, a második lengyel egyetemet (valójában nem teljes egyetem, mert a tudományokat tanuló hallgatóknak Krakkóba kellett menni) 1519-ben alapították.
Poznań Nagy-Lengyelország fővárosa volt, amikor Lengyelország felosztásakor 1793-ban porosz fennhatóság alá került, és a területet Dél-Poroszországgá nevezték át. A nagy-lengyel felkelés 1806-ban egyrészt Napóleon császár törekvéseit segítette, másrészt a megszálló porosz erőket kiűzte. A város 1807-ben a Varsói Hercegség része és a poznańi kerület fővárosa lett. Napóleon veresége után, 1815-ben a bécsi kongresszuson a győztesek átszabták Európa határait. Nagy-Lengyelországot visszaadták Poroszországnak, és a város az autonóm Poseni Nagyhercegség fővárosa lett. Az 1800-as évek közepe táján kitört forradalmak után hivatalos porosz tartomány lett, majd 1871-ben a német államok egyesülésekor a Német Birodalom része lett. Ebben az időben óriási munkákkal felépítették a poznańi erődrendszert, amely ekkoriban a 3. legnagyobb volt egész Európában.
Röviddel a Német Birodalom első világháborús veresége után 1918-1919-ben kitört a nagy-lengyel felkelés, a Powstanie Wielkopolskie-felkelés, mely a második lengyel köztársaság megalakulásához vezetett, ekkor Poznań a poznańi vajdaság központja lett. A második világháború alatt Lengyelország német megszállás alatt volt, és a lengyel lakosságot keményen elnyomták. A háború befejezése után a város a környező vidék fővárosa, melynek határai 1957, 1975 és 1999-ben bővültek. Poznań jelenleg vajdasági székhely. A poznańiak soha nem tűrték az idegen elnyomást, a megszállókat mindig a pokolba kívánták. Nem csoda, hogy a poznańiakra a szovjet megszállók is irritálóan hatottak, ami végül forradalomhoz vezetett. Az 1956-os poznańi forradalmi megmozdulások hozzájárultak a háború utáni kommunista rendszer viszonylagos felpuhulásához. Hatásuk és az ezeréves magyar–lengyel barátság fényes hagyományai jelentős szerepet játszottak az 1956-os magyar forradalmat megelőző politikai erjedésben.
A város nevének eredete[szerkesztés]
Poznań az egyik legrégebbi lengyel város, éppen ezért nehéz megtalálni az etimológiáját. Vannak különféle elméletek az eredettel kapcsolatban, de ezek mind legendák. Eddig nem találtak hiteles okiratot, amely a név születésére is fényt derítene.
Turista látványosságok[szerkesztés]
Poznańban nagyon sok érdekes hely van. Híres a régi piactér reneszánsz építészete, az első számú műemlék a városháza. A társaskáptalan temploma és a régi jezsuita épületcsoport többi tagja ugyanilyen értékes műemlék. A régi piactér feletti dombon a királyi vár áll, s körülötte a városfal maradványai. Fontos színhely az Ostrów Tumski (Tumski sziget, valamikor a Warta szigete volt), ez a város legrégebbi része, melyen az ország legrégebbi temploma (a Szent Péter és Pál katedrális) áll, a hercegi palota X. századbeli maradványai és egy rotunda nyomai.
Attrakciót jelentenek a "császári negyed" épületei, valamint sok temploma, palota és kastély. Két állatkert, a botanikus kert és a pálmaház valamint műemlék parkok is látogatásra érdemesek. Az ipartörténeti épületek, sportlétesítmények és a poznani nemzetközi vásár is sok turistát vonz.
Poznańon keresztülhaladnak a következő turista útvonalak: Román túra, a Piast túra és a Kórniki túra. A város körül a „Poznani gyűrű” nevű kerékpárút kanyarog, hét csatlakozó úttal, melyek a központba vezetnek.
Egyetemek és főiskolák[szerkesztés]
Állami intézetek:
- Uniwersytet im. Adama Mickiewicza (Mickiewicz Adam Egyetem)
- Uniwersytet Medyczny im. Karola Marcinkowskiego w Poznaniu – Orvosi egyetem
- Uniwersytet Przyrodniczy w Poznaniu – Mezőgazdasági egyetem
- Uniwersytet Ekonomiczny w Poznaniu – Közgazdasági egyetem
- Akademia Wychowania Fizycznego w Poznaniu – Testnevelési akadémia
- Akademia Sztuk Pięknych w Poznaniu – Szépművészeti akadémia
- Akademia Muzyczna w Poznaniu – Poznańi zeneakadémia
- Politechnika Poznańska – Poznańi műszaki egyetem
Nem állami intézetek:
- Wyższa Szkoła Bankowa w Poznaniu
- Wyższa Szkoła Nauk Humanistycznych i Dziennikarstwa – Humán tudományok és újságírás főiskolája
Állami kutatóintézetek:
- Instytut Zachodni im. Zygmunta Wojciechowskiego – Nyugati intézet
Múzeumok[szerkesztés]
- Muzeum Narodowe w Poznaniu – Poznańi nemzeti múzeum, részlegek:
- Néprajzi múzeum
- Poznań várostörténeti múzeuma
- Hangszermúzeum
- Festmény és szoborgaléria
- Iparművészeti múzeum
- Katonai múzeum
- Wielkopolskie Muzeum Walk Niepodległościowych w Poznaniu – Függetlenségi harcok múzeuma
- Biblioteka Raczyńskich – részlegek:
- Kazimiera Iłłakowiczówna lakása és dolgozószobája
- Henryk Sienkiewicz múzeum
- Józef Kraszewski lakása és dolgozószobája
- Régészeti múzeum (Pałac Górków)
- Érsekségi múzeum
- Orvosi akadémia múzeuma
- Páncélos fegyvernem múzeuma
- Gyógyszerészeti múzeum
- Motorizáció múzeuma
- Környezetvédelmi múzeum
- Vasút mentési múzeum
- Panoptikum
- Régi Poznań makettje
Színházak[szerkesztés]
- Teatr Wielki im. Stanisława Moniuszki w Poznaniu (Moniuszko Stanisław Nagyszínház)
- Polski Teatr Tańca Balet Poznański
- Teatr Polski w Poznaniu (Lengyel Színház)
- Teatr Nowy im. Tadeusza Łomnickiego (Łomnicki Tadeusz Újszínház)
- Teatr Muzyczny w Poznaniu (Operettszínház)
- Ośrodek Teatralny Maski
- Estrada Poznańska – Scena Na Piętrze
- Teatr Strefa Ciszy
- Stowarzyszenie Teatralne Teatr Biuro Podróży
- Teatr Animacji Centrum Kultury Zamek
- Teatr Obok
- Teatr Ósmego Dnia
- O.B.O.R.A.|Platforma Artystyczna O.B.O.R.A.
Sport[szerkesztés]
- Lech Poznań – labdarúgás
- Warta Poznań – labdarúgás, gyeplabda
- KS Posnania – rögbi
- PSŻ Poznań – salakmotorozás
- Grunwald Poznań – gyeplabda
- Pocztowiec Poznań – gyeplabda
- Kozły Poznań – amerikai futball
Magyar vonatkozások[szerkesztés]

A lengyel államiság kezdeteitől évszázadokig az ország fővárosa. Ennélfogva évszázadokig a lengyel–magyar barátság alakulásának igen fontos színhelye. Lengyel királyok, főrendiek sokasága magyar feleséget vett magához, vagy éppen magyar főrendihez, királyhoz ment feleségül. Itt élt Veszprém város névadója – Bezprym herceg (986–1031) az első lengyel király, Vitéz Boleszláv magyar hercegnőtől, Judittól született fia, aki később Magyarországon bujkált, és csak apja halála után tért vissza Poznańba. A Liszt Ferenc Lengyel–Magyar Baráti Társaság az első lengyel–magyar egyesület volt, 1956-ban Antoniewicz Zdzisław újságíró lakásán jött létre, aki később élete végéig (1984-ig) az egyesület díszelnöke volt, és fáradhatatlanul szervezett vasúti- és buszutakat Magyarországra a magyar-barátok, egykori menekültek és diákok számára, több magyar iskolával összehozott testvériskolai kapcsolatot poznańi vagy más lengyel városbeli iskolával. Alapító tagjainak többsége 1939-ben Magyarországra menekült, és igen szívélyes, baráti fogadtatásban részesült. Hazatérésük után mindent elkövettek a barátság népszerűsítése érdekében, de ez hivatalosan csak 1956-ban, Władysław Gomułka hatalomra kerülése után vált lehetővé. Az alapító tagok többsége fegyveresen részt vett az 1956. június 28-an kirobbant 1956-os Poznańi Forradalom harcaiban. Az 1956-os magyar Forradalom kitörésének hírére vért, élelmiszert, ruhát, gyógyszereket és pénzt gyűjtöttek a szovjet fenevaddal szembeszálló hősies magyarok javára. Az adományokat titkos tátrai és szlovákiai ösvényeken át azok a tátrai futárok vitték, akik 1939-1945 között a lengyel ellenállási mozgalom futárai voltak.
A Lengyel–Magyar baráti Társaság címe: Towarzystwo Przyjaźni Polsko – Węgierskiej im. F. Lista, 61-164 Poznań, os. Piastowskie 104 (DK Na Skarpie). Elnök: mgr. Ryszard Szylberg.
A városban utca viseli Mansfeld Péter nevét.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Eduard Gerhard német archeológus (1795–1867).
Jegyzetek[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Internet keresőlapok[szerkesztés]
- ChefMoz étkezési helyek
- Nyitott Poznań
- Poznań villamos- és buszközlekedése
- Poznań városi önkormányzatának honlapja
- Poznań első e-portálja
- Poznań – a mi városunk – tájékoztató portál
- Poznań interaktív portálja
- Poznań-Budapest 1956 portál – egy a barátság, egy a harc, egy a jövő
- Poznań 1956 portál
- Poznań 1956 portál
- Poznań 1956 portál
- Poznań szállodái, kiállító termei, színházai...
- Poznań vajdasági foglalkoztatási hivatal weboldala
- Poznań felsőoktatási intézményei
- Poznańi Állatkert
- Poznań kórházai
- Poznań vajdasági rendőrfőkapitányság
- Poznań baleseti-egészségügyi mentők
- Poznań vasúti menetrend – főpályaudvar
Útikalauzok[szerkesztés]
- Poznań
- Poznań – internet kalauz
- Hivatalos honlap
- Interaktywny Poznań – interaktív városkalauz
- Poznań
- Szállodák Poznańban
- Poznan4u – kalauz
- ePoznan.net – helyi portál
- Poznań Nasze Miasto – városkalauz
- Poznań Inaczej – városkalauz
- Wirtualny Poznavároskalauz – városkalauz
- Stare i Nowe widoki Poznania – történelmi és modern képek
- Poznań városkalauz
- Internet városkalauz
Gazdaság[szerkesztés]
- Poznańi nemzetközi vásár
- Stary Browar (Öreg sörgyár) Üzleti és művészeti központ
- Világkereskedelmi központ, Poznań
Tudomány és oktatás[szerkesztés]
- Adam Mickiewicz University in Poznań
- Poznańi műszaki egyetem
- Poznańi közgazdasági egyetem
- Poznańi orvostudományi egyetem
- Ignacy Jan Paderewski zeneakadémia Poznańban
- Testnevelési egyetem
- August Cieszkowski mezőgazdasági egyetem[halott link]
- Bank iskola
Genealógia[szerkesztés]
Kultúra és történelem[szerkesztés]
- A poznańi polgárjogi charta 750 éves évfordulója.
- The Poznańczyk Website; Régi képek, térképek stb. a városról
- A poznani királyi vár újjáépítésének bizottsága
- A vár(Zamek) kultúrközpont
- A poznani vár 1815–1914 (lengyel szöveggel és térképpel)
- Ezoterikus Poznań – zenés városkalauz
- Poznańi régészeti múzeum
- Poznan alapításának története 1253 és 1618. várostérkép
Sport[szerkesztés]
Fényképek[szerkesztés]
|