Poznań

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Poznań
Stare Miasto w Poznaniu.jpg
Poznań címere
Poznań címere
Poznań zászlaja
Poznań zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságNagy-lengyelországi
Járás járási jogú város
Körzethívószám (+48)61
Rendszám PO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség533 830 fő (2020. jún. 30.) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság60-154 m
Terület261,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Poznań (Lengyelország)
Poznań
Poznań
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 52° 24′ 24″, k. h. 16° 55′ 25″Koordináták: é. sz. 52° 24′ 24″, k. h. 16° 55′ 25″
A Wikimédia Commons tartalmaz Poznań témájú médiaállományokat.

Poznań (Loudspeaker.svg kiejtése, IPA: [ˈpɔznaɲ], németül Posen [ˈpoːzən], latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań=Poznań főváros) – az egyik legnagyobb lengyel város, a Warta folyó partján fekszik, Nagy-Lengyelország és a Nagy-lengyelországi vajdaság fővárosa. Lengyelország ötödik legnépesebb városa 570 800 lakossal (2005). Az egyik legrégebbi lengyel város. A Szent Péter és Pál katedrális a legrégebbi lengyel templom, ebben található az első lengyel uralkodók: I. Mieszko, Vitéz Bolesław, II. Mieszko, I. Kázmér, Władysław Odonic (Odon fia Ulászló), I. Przemysł, Bolesław Pobożny, II. Przemysł sírja. Ma a város fontos ipari, kulturális és egyetemi központ. A város neve valószínűleg a Poznan személynévből származik, és azt jelenti, hogy „Poznan városa”, de lehetséges, hogy egyszerűen a lengyel poznać igéből, mely megismer, felismer jelentésű.

Éghajlat[szerkesztés]

Poznań (reptér, 1991–2020 ) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)13,517,624,030,531,838,038,738,234,627,919,915,038,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,13,78,115,019,823,125,224,919,513,37,13,213,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,9−2,40,04,08,411,914,113,79,65,41,8−1,45,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−28,5−28,0−21,4−8,6−3,90,53,83,2−1,7−8,3−15,2−24,9−28,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)383140295458845641353440540
Havi napsütéses órák száma517212621125725726925316511354371865
Forrás: meteomodel, IMGW


Poznań (reptér, 1961–1990) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)0,52,26,813,018,822,123,523,118,713,16,42,212,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,8−3,9−0,82,87,711,212,512,29,05,31,2−2,64,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)302427365360695743393938515
Havi napsütéses órák száma406110915221921521820613810240321532
Forrás: NOAA[1]


Városrészek[szerkesztés]

A mai Poznań 17931800 között Poznań, Ostrów, Ostrówek, Środka, Chwaliszewo és Łacina önálló városok egyesülése révén jött létre. A gyorsan fejlődő városhoz csatlakoztak a szomszédos falvak: Grunwald, Łazarz, Górczyn, Jeżyce, Wilda, Winogrady 1900-ban, Piątkowo és Rataje később. Ma Poznań öt kerületre oszlik, melyek tovább oszlanak szomszédságokra.

Története[szerkesztés]

Poznań 1617

I. Mieszko, a polánok első ismert uralkodója egyik várát Poznańban építette fel. A poznańi Szent Péter és Pál katedrális az első lengyel templom a 10. század második felében épült. A város Nagy-Lengyelország fővárosa lett. I. Mieszko fiát, Vitéz Boleszlávot 1025-ben királlyá koronázták és így megalakult a lengyel királyság. Nagy-Lengyelország a lengyel állam "bölcsője" lett, I. Mieszkót és I. Bolesławot Poznańban temették el. A Lubrański akadémiát, a második lengyel egyetemet (valójában nem teljes egyetem, mert a tudományokat tanuló hallgatóknak Krakkóba kellett menni) 1519-ben alapították.

Poznań Nagy-Lengyelország fővárosa volt, amikor Lengyelország felosztásakor 1793-ban porosz fennhatóság alá került, és a területet Dél-Poroszországgá nevezték át. A nagy-lengyel felkelés 1806-ban egyrészt Napóleon császár törekvéseit segítette, másrészt a megszálló porosz erőket kiűzte. A város 1807-ben a Varsói Hercegség része és a poznańi kerület fővárosa lett. Napóleon veresége után, 1815-ben a bécsi kongresszuson a győztesek átszabták Európa határait. Nagy-Lengyelországot visszaadták Poroszországnak, és a város az autonóm Poseni Nagyhercegség fővárosa lett. Az 1800-as évek közepe táján kitört forradalmak után hivatalos porosz tartomány lett, majd 1871-ben a német államok egyesülésekor a Német Birodalom része lett. Ebben az időben óriási munkákkal felépítették a poznańi erődrendszert, amely ekkoriban a 3. legnagyobb volt egész Európában.

Poznań 1929

Röviddel a Német Birodalom első világháborús veresége után 1918-1919-ben kitört a nagy-lengyel felkelés, a Powstanie Wielkopolskie-felkelés, mely a második lengyel köztársaság megalakulásához vezetett, ekkor Poznań a poznańi vajdaság központja lett. A második világháború alatt Lengyelország német megszállás alatt volt, és a lengyel lakosságot keményen elnyomták. A háború befejezése után a város a környező vidék fővárosa, melynek határai 1957, 1975 és 1999-ben bővültek. Poznań jelenleg vajdasági székhely. A poznańiak soha nem tűrték az idegen elnyomást, a megszállókat mindig a pokolba kívánták. Nem csoda, hogy a poznańiakra a szovjet megszállók is irritálóan hatottak, ami végül forradalomhoz vezetett. Az 1956-os poznańi forradalmi megmozdulások hozzájárultak a háború utáni kommunista rendszer viszonylagos felpuhulásához. Hatásuk és az ezeréves magyar–lengyel barátság fényes hagyományai jelentős szerepet játszottak az 1956-os magyar forradalmat megelőző politikai erjedésben.

A város nevének eredete[szerkesztés]

Poznań az egyik legrégebbi lengyel város, éppen ezért nehéz megtalálni az etimológiáját. Vannak különféle elméletek az eredettel kapcsolatban, de ezek mind legendák. Eddig nem találtak hiteles okiratot, amely a név születésére is fényt derítene.

Turista látványosságok[szerkesztés]

Óváros

Poznańban nagyon sok érdekes hely van. Híres a régi piactér reneszánsz építészete, az első számú műemlék a városháza. A társaskáptalan temploma és a régi jezsuita épületcsoport többi tagja ugyanilyen értékes műemlék. A régi piactér feletti dombon a királyi vár áll, s körülötte a városfal maradványai. Fontos színhely az Ostrów Tumski (Tumski sziget, valamikor a Warta szigete volt), ez a város legrégebbi része, melyen az ország legrégebbi temploma (a Szent Péter és Pál katedrális) áll, a hercegi palota X. századbeli maradványai és egy rotunda nyomai.

Attrakciót jelentenek a "császári negyed" épületei, valamint sok temploma, palota és kastély. Két állatkert, a botanikus kert és a pálmaház valamint műemlék parkok is látogatásra érdemesek. Az ipartörténeti épületek, sportlétesítmények és a poznani nemzetközi vásár is sok turistát vonz.

Poznańon keresztülhaladnak a következő turista útvonalak: Román túra, a Piast túra és a Kórniki túra. A város körül a „Poznani gyűrű” nevű kerékpárút kanyarog, hét csatlakozó úttal, melyek a központba vezetnek.

Egyetemek és főiskolák[szerkesztés]

Mickiewicz Adam Egyetem

Állami intézetek:

  • Uniwersytet im. Adama Mickiewicza (Mickiewicz Adam Egyetem)
  • Uniwersytet Medyczny im. Karola Marcinkowskiego w Poznaniu – Orvosi egyetem
  • Uniwersytet Przyrodniczy w Poznaniu – Mezőgazdasági egyetem
  • Uniwersytet Ekonomiczny w Poznaniu – Közgazdasági egyetem
  • Akademia Wychowania Fizycznego w Poznaniu – Testnevelési akadémia
  • Akademia Sztuk Pięknych w Poznaniu – Szépművészeti akadémia
  • Akademia Muzyczna w Poznaniu – Poznańi zeneakadémia
  • Politechnika Poznańska – Poznańi műszaki egyetem

Nem állami intézetek:

  • Wyższa Szkoła Bankowa w Poznaniu
  • Wyższa Szkoła Nauk Humanistycznych i Dziennikarstwa – Humán tudományok és újságírás főiskolája

Állami kutatóintézetek:

  • Instytut Zachodni im. Zygmunta Wojciechowskiego – Nyugati intézet

Múzeumok[szerkesztés]

Poznańi nemzeti múzeum
Biblioteka Raczyńskich
  • Muzeum Narodowe w Poznaniu – Poznańi nemzeti múzeum, részlegek:
    • Néprajzi múzeum
    • Poznań várostörténeti múzeuma
    • Hangszermúzeum
    • Festmény és szoborgaléria
    • Iparművészeti múzeum
    • Katonai múzeum
  • Wielkopolskie Muzeum Walk Niepodległościowych w Poznaniu – Függetlenségi harcok múzeuma
  • Biblioteka Raczyńskich – részlegek:
  • Régészeti múzeum (Pałac Górków)
  • Érsekségi múzeum
  • Orvosi akadémia múzeuma
  • Páncélos fegyvernem múzeuma
  • Gyógyszerészeti múzeum
  • Motorizáció múzeuma
  • Környezetvédelmi múzeum
  • Vasút mentési múzeum
  • Panoptikum
  • Régi Poznań makettje

Színházak[szerkesztés]

Moniuszko Stanisław Nagyszínház
Lengyel Színház

Sport[szerkesztés]

Magyar vonatkozások[szerkesztés]

Lengyel–magyar barátság tér
Mansfeld Péter emléktábla

A lengyel államiság kezdeteitől évszázadokig az ország fővárosa. Ennélfogva évszázadokig a lengyel–magyar barátság alakulásának igen fontos színhelye. Lengyel királyok, főrendiek sokasága magyar feleséget vett magához, vagy éppen magyar főrendihez, királyhoz ment feleségül. Itt élt Veszprém város névadója – Bezprym herceg (986–1031) az első lengyel király, Vitéz Boleszláv magyar hercegnőtől, Judittól született fia, aki később Magyarországon bujkált, és csak apja halála után tért vissza Poznańba. A Liszt Ferenc Lengyel–Magyar Baráti Társaság az első lengyel–magyar egyesület volt, 1956-ban Antoniewicz Zdzisław újságíró lakásán jött létre, aki később élete végéig (1984-ig) az egyesület díszelnöke volt, és fáradhatatlanul szervezett vasúti- és buszutakat Magyarországra a magyar-barátok, egykori menekültek és diákok számára, több magyar iskolával összehozott testvériskolai kapcsolatot poznańi vagy más lengyel városbeli iskolával. Alapító tagjainak többsége 1939-ben Magyarországra menekült, és igen szívélyes, baráti fogadtatásban részesült. Hazatérésük után mindent elkövettek a barátság népszerűsítése érdekében, de ez hivatalosan csak 1956-ban, Władysław Gomułka hatalomra kerülése után vált lehetővé. Az alapító tagok többsége fegyveresen részt vett az 1956. június 28-an kirobbant 1956-os Poznańi Forradalom harcaiban. Az 1956-os magyar Forradalom kitörésének hírére vért, élelmiszert, ruhát, gyógyszereket és pénzt gyűjtöttek a szovjet fenevaddal szembeszálló hősies magyarok javára. Az adományokat titkos tátrai és szlovákiai ösvényeken át azok a tátrai futárok vitték, akik 1939-1945 között a lengyel ellenállási mozgalom futárai voltak.

A Lengyel–Magyar baráti Társaság címe: Towarzystwo Przyjaźni Polsko – Węgierskiej im. F. Lista, 61-164 Poznań, os. Piastowskie 104 (DK Na Skarpie). Elnök: mgr. Ryszard Szylberg.

A városban utca viseli Mansfeld Péter nevét.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Poznań (12330) – WMO Weather Station. NOAA. (Hozzáférés: 2019. július 19.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Internet keresőlapok[szerkesztés]

Útikalauzok[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Tudomány és oktatás[szerkesztés]

Genealógia[szerkesztés]

Kultúra és történelem[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Fényképek[szerkesztés]

Commons:Category:Poznan
A Wikimédia Commons tartalmaz Poznań témájú médiaállományokat.