Poznań

	Poznań
; Poznań címere	; Poznań zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Nagy-lengyelországi
Járás	járási jogú város
Körzethívószám	(+48)61
Rendszám	PO
Testvérvárosok	Lista Assen; Brno; Harkov; Győr; Hannover; Jyväskylä; Kutaiszi; Náblusz; Nottinghamshire; Pozuelo de Alarcón; Ra'anana; Rennes; Sencsen; Toledo; Leskovac; Plovdiv; Hanover region;
	Népesség
Teljes népesség	533 830 fő (2020. jún. 30.) +/-
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	60-154 m
Terület	261,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Poznań Pozíció Lengyelország térképén
	é. sz. 52° 24′ 24″, k. h. 16° 55′ 25″Koordináták: é. sz. 52° 24′ 24″, k. h. 16° 55′ 25″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Poznań témájú médiaállományokat.

Poznań ( kiejtése^✩, IPA: [ˈpɔznaɲ], németül Posen [ˈpoːzən], latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań=Poznań főváros) – az egyik legnagyobb lengyel város, a Warta folyó partján fekszik, Nagy-Lengyelország és a Nagy-lengyelországi vajdaság fővárosa. Lengyelország ötödik legnépesebb városa 570 800 lakossal (2005). Az egyik legrégebbi lengyel város. A Szent Péter és Pál katedrális a legrégebbi lengyel templom, ebben található az első lengyel uralkodók: I. Mieszko, Vitéz Bolesław, II. Mieszko, I. Kázmér, Władysław Odonic (Odon fia Ulászló), I. Przemysł, Bolesław Pobożny, II. Przemysł sírja. Ma a város fontos ipari, kulturális és egyetemi központ. Neve valószínűleg a Poznan személynévből származik, és azt jelenti, hogy „Poznan városa”, de lehetséges, hogy egyszerűen a lengyel poznać igéből, mely megismer, felismer jelentésű.

Éghajlat[szerkesztés]

Poznań (reptér, 1991–2020 ) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	13,5	17,6	24,0	30,5	31,8	38,0	38,7	38,2	34,6	27,9	19,9	15,0	38,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	2,1	3,7	8,1	15,0	19,8	23,1	25,2	24,9	19,5	13,3	7,1	3,2	13,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−2,9	−2,4	0,0	4,0	8,4	11,9	14,1	13,7	9,6	5,4	1,8	−1,4	5,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−28,5	−28,0	−21,4	−8,6	−3,9	0,5	3,8	3,2	−1,7	−8,3	−15,2	−24,9	−28,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	38	31	40	29	54	58	84	56	41	35	34	40	540
Havi napsütéses órák száma	51	72	126	211	257	257	269	253	165	113	54	37	1865
Forrás: meteomodel, IMGW

Poznań (reptér, 1961–1990) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	0,5	2,2	6,8	13,0	18,8	22,1	23,5	23,1	18,7	13,1	6,4	2,2	12,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−4,8	−3,9	−0,8	2,8	7,7	11,2	12,5	12,2	9,0	5,3	1,2	−2,6	4,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)	30	24	27	36	53	60	69	57	43	39	39	38	515
Havi napsütéses órák száma	40	61	109	152	219	215	218	206	138	102	40	32	1532
Forrás: NOAA^[1]

Városrészek[szerkesztés]

A mai Poznań 1793–1800 között Poznań, Ostrów, Ostrówek, Środka, Chwaliszewo és Łacina önálló városok egyesülése révén jött létre. A gyorsan fejlődő városhoz csatlakoztak a szomszédos falvak: Grunwald, Łazarz, Górczyn, Jeżyce, Wilda, Winogrady 1900-ban, Piątkowo és Rataje később. Ma Poznań öt kerületre oszlik, amelyek tovább oszlanak szomszédságokra.

Története[szerkesztés]

Poznań 1617

I. Mieszko, a polánok első ismert uralkodója itt építette fel egyik várát. A poznańi Szent Péter és Pál katedrális az első lengyel templom a 10. század második felében épült. A város Nagy-Lengyelország fővárosa lett. I. Mieszko fiát, Vitéz Boleszlávot 1025-ben királlyá koronázták és így megalakult a lengyel királyság. Nagy-Lengyelország a lengyel állam „bölcsője” lett, itt temették el I. Mieszkót és I. Bolesławot. A Lubrański akadémiát, a második lengyel egyetemet (valójában nem teljes egyetem, mert a tudományokat tanuló hallgatóknak Krakkóba kellett menni) 1519-ben alapították.

Poznań Nagy-Lengyelország fővárosa volt, amikor Lengyelország felosztásakor, 1793-ban porosz fennhatóság alá került, és a területet Dél-Poroszországgá nevezték át. A nagy-lengyel felkelés 1806-ban egyrészt Napóleon császár törekvéseit segítette, másrészt a megszálló porosz erőket kiűzte. A város 1807-ben a Varsói Hercegség része és a poznańi kerület fővárosa lett. Napóleon veresége után, 1815-ben a bécsi kongresszuson a győztesek átszabták Európa térképét. Nagy-Lengyelországot visszaadták Poroszországnak, és a város az autonóm Poseni Nagyhercegség fővárosa lett. Az 1800-as évek közepe táján kitört forradalmak után hivatalos porosz tartomány lett, majd 1871-ben a német államok egyesülésekor a Német Birodalom része lett. Ebben az időben óriási munkákkal felépítették a poznańi erődrendszert, amely ekkoriban a harmadik legnagyobb volt egész Európában.

Poznań 1929

Röviddel a Német Birodalom első világháborús veresége után 1918-1919-ben kitört a nagy-lengyel felkelés, a Powstanie Wielkopolskie-felkelés, mely a második lengyel köztársaság megalakulásához vezetett, ekkor a város a poznańi vajdaság központja lett. A második világháború alatt Lengyelország német megszállás alatt volt, és a lengyel lakosságot keményen elnyomták. A háború befejezése után a város a környező vidék fővárosa lett, amelynek határai 1957, 1975 és 1999-ben bővültek. Poznań jelenleg vajdasági székhely. A poznańiak soha nem tűrték az idegen elnyomást, a megszállókat mindig a pokolba kívánták. Nem csoda, hogy a poznańiakra a szovjet megszállók is irritálóan hatottak, ami végül forradalomhoz vezetett. Az 1956-os poznańi forradalmi megmozdulások hozzájárultak a háború utáni kommunista rendszer viszonylagos felpuhulásához. Hatásuk és az ezeréves magyar–lengyel barátság fényes hagyományai jelentős szerepet játszottak az 1956-os magyar forradalmat megelőző politikai erjedésben.

A város nevének eredete[szerkesztés]

Poznań az egyik legrégebbi lengyel város, éppen ezért nehéz megtalálni neve etimológiáját. Vannak különféle elméletek eredetével kapcsolatban, de ezek mind legendák. Eddig nem találtak hiteles okiratot, amely a név születésére is fényt derítene.

Turista látványosságok[szerkesztés]

Óváros

Poznańban nagyon sok érdekes hely van. Híres a régi piactér reneszánsz építészete, az első számú műemlék a városháza. A társaskáptalan temploma és a régi jezsuita épületcsoport többi tagja ugyanilyen értékes műemlék. A régi piactér feletti dombon a királyi vár áll, s körülötte a városfal maradványai. Fontos színhely az Ostrów Tumski (Tumski-sziget, valamikor a Warta szigete volt), ez a város legrégebbi része, melyen az ország legősibb temploma (a Szent Péter és Pál katedrális) áll, valamint a hercegi palota X. századbeli maradványai és egy rotunda nyomai.

Fontos látnivalók a „császári negyed” épületei, valamint sok temploma, palota és kastély. Két állatkert, a botanikus kert és a pálmaház valamint műemlék parkok is látogatásra érdemesek. Az ipartörténeti épületek, sportlétesítmények és a poznani nemzetközi vásár is sok turistát vonz.

A Poznańon áthaladó turista útvonalak: a Román túra, a Piast-túra és a Kórniki-túra. A város körül a „Poznani gyűrű” nevű kerékpárút kanyarog, hét csatlakozó úttal, amelyek a központba vezetnek.

Városháza
Kecskék a városházán
Szent Péter és Pál apostol székesegyház
Jezsuita templom
Jezsuita kollégium
Vár

Egyetemek és főiskolák[szerkesztés]

Mickiewicz Adam Egyetem

Állami intézetek:

Uniwersytet im. Adama Mickiewicza (Mickiewicz Adam Egyetem)
Uniwersytet Medyczny im. Karola Marcinkowskiego w Poznaniu – Orvosi egyetem
Uniwersytet Przyrodniczy w Poznaniu – Mezőgazdasági egyetem
Uniwersytet Ekonomiczny w Poznaniu – Közgazdasági egyetem
Akademia Wychowania Fizycznego w Poznaniu – Testnevelési akadémia
Akademia Sztuk Pięknych w Poznaniu – Szépművészeti akadémia
Akademia Muzyczna w Poznaniu – Poznańi zeneakadémia
Politechnika Poznańska – Poznańi műszaki egyetem

Nem állami intézetek:

Wyższa Szkoła Bankowa w Poznaniu – Bankfőiskola
Wyższa Szkoła Nauk Humanistycznych i Dziennikarstwa – Humán tudományok és újságírás főiskolája

Állami kutatóintézetek:

Instytut Zachodni im. Zygmunta Wojciechowskiego – Nyugati intézet

Múzeumok[szerkesztés]

A Poznańi nemzeti múzeum

A Raczyńsky könyvtár

Muzeum Narodowe w Poznaniu – A Poznańi nemzeti múzeum, részlegei:
- Néprajzi múzeum
- Poznań várostörténeti múzeuma
- Hangszermúzeum
- Festmény- és szoborgaléria
- Iparművészeti múzeum
- Katonai múzeum
Wielkopolskie Muzeum Walk Niepodległościowych w Poznaniu – Függetlenségi harcok múzeuma
Biblioteka Raczyńskich – részlegek:
- Kazimiera Iłłakowiczówna lakása és dolgozószobája
- Henryk Sienkiewicz múzeum
- Józef Kraszewski lakása és dolgozószobája
Régészeti múzeum (Pałac Górków)
Érsekségi múzeum
Orvosi akadémia múzeuma
Páncélos fegyvernem múzeuma
Gyógyszerészeti múzeum
Motorizáció múzeuma
Környezetvédelmi múzeum
Vasút mentési múzeum
Panoptikum
Régi Poznań makettje

Színházak[szerkesztés]

A Moniuszko Stanisław Nagyszínház

A Lengyel Színház

Teatr Wielki im. Stanisława Moniuszki w Poznaniu (Moniuszko Stanisław Nagyszínház)
Polski Teatr Tańca Balet Poznański
Teatr Polski w Poznaniu (Lengyel Színház)
Teatr Nowy im. Tadeusza Łomnickiego (Łomnicki Tadeusz Újszínház)
Teatr Muzyczny w Poznaniu (Zenés színház)
Ośrodek Teatralny Maski
Estrada Poznańska – Scena Na Piętrze
Teatr Strefa Ciszy
Stowarzyszenie Teatralne Teatr Biuro Podróży
Teatr Animacji Centrum Kultury Zamek
Teatr Obok
Teatr Ósmego Dnia
O.B.O.R.A.|Platforma Artystyczna O.B.O.R.A.

Sport[szerkesztés]

Magyar vonatkozások[szerkesztés]

Lengyel–magyar barátság tér

Mansfeld Péter-emléktábla

Poznań a lengyel államiság kezdeteitől évszázadokig az ország fővárosa, ennélfogva évszázadokig a lengyel–magyar barátság alakulásának igen fontos színhelye volt. Lengyel királyok, főrendiek sokasága magyar feleséget vett magához, vagy éppen magyar főrendihez, királyhoz ment feleségül. Itt élt Veszprém város névadója – Bezprym herceg (986–1031) az első lengyel király, Vitéz Boleszláv magyar hercegnőtől, Judittól született fia, aki később Magyarországon bujkált, és csak apja halála után tért vissza Poznańba. A Liszt Ferenc Lengyel–Magyar Baráti Társaság az első lengyel–magyar egyesület volt, amely 1956-ban Antoniewicz Zdzisław újságíró lakásán jött létre, aki később élete végéig (1984-ig) az egyesület díszelnöke volt, és fáradhatatlanul szervezett vasúti- és buszutazásokat Magyarországra a magyar-barátok, egykori menekültek és diákok számára, több magyar iskolával összehozott testvériskolai kapcsolatot poznańi vagy más lengyel városbeli iskolával. Alapító tagjainak többsége 1939-ben Magyarországra menekült, és igen szívélyes, baráti fogadtatásban részesült. Hazatérésük után mindent elkövettek a barátság népszerűsítése érdekében, de ez hivatalosan csak 1956-ban, Władysław Gomułka hatalomra kerülése után vált lehetővé. Az alapító tagok többsége fegyveresen részt vett az 1956. június 28-an kirobbant 1956-os poznańi forradalom harcaiban. Az 1956-os magyar forradalom kitörésének hírére vért, élelmiszert, ruhát, gyógyszereket és pénzt gyűjtöttek a szovjet fenevaddal szembeszálló hősies magyarok javára. Az adományokat titkos tátrai és szlovákiai ösvényeken át azok a tátrai futárok vitték, akik 1939–1945 között a lengyel ellenállási mozgalom futárai voltak.

A Lengyel–Magyar baráti Társaság címe: Towarzystwo Przyjaźni Polsko – Węgierskiej im. F. Lista, 61-164 Poznań, os. Piastowskie 104 (DK Na Skarpie). Elnök: mgr. Ryszard Szylberg.

A városban utca viseli Mansfeld Péter nevét.