Leskovac
| Leskovac (Лесковац) | |||
 | |||
| Belvárosi kultúrközpont | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Körzet | Jablanica | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Vladan Marinković (DS) | ||
| Irányítószám | 16000 | ||
| Körzethívószám | +381 16 | ||
| Rendszám | LE | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 60 288 fő (2011)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 228 m | ||
| Terület | 1025 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 42° 59′ 53″, k. h. 21° 56′ 46″42.998060°N 21.946110°EKoordináták: é. sz. 42° 59′ 53″, k. h. 21° 56′ 46″42.998060°N 21.946110°E | |||
| Leskovac weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Leskovac témájú médiaállományokat. | |||
Leskovac (cirill betűkkel Лесковац) város Szerbia déli részén, a Jablanica körzet közigazgatási központja. 2011-ben a város lakossága 60 288 fő volt, míg az önkormányzathoz tartozó többi 143 településsel együtt az összlakosság elérte a 144 206-ot.
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város az 50 km hosszú és 45 km széles Leskovaci-völgy közepén fekszik, a tengerszint fölött 228 méter magasságon, a Hisar-hegy tövében. A kis Veternica, a Déli-Morava mellékfolyója folyik át rajta. Közigazgatásilag Közép-Szerbia régióban és a Jablanica körzetben található.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Histar-hegyen a trák brnjicai kultúra települése állt az i.e. 8. században, melyet cölöperődítmény és vizesárok védett. Az i.e. 1 századi római hódítás előtt a trákok triball törzse és a szkordiszkuszok éltek a területen, kereskedelmi kapcsolataikról görög cserépedények és fibulák árulkodnak. Mala Kopasnicában i.sz. 2. századi római temető található, i.sz. 535-ben pedig a bizánciak alapítottak várost a közelben Justiniana Prima névvel. A 6. században szlávok telepedtek meg a régióban és Leskovac helyén létrehozták Dubočica nevű településüket.
1454-ben a szerbek a dubočicai csatában legyőzték a támadó törököket. Miután az ottománok meghódították Szerbiát, Leskovac a niši szandzsákhoz került. A 15. sz. végén, 16. sz. elején épült a Szűz Mária bemutatása- és a Keresztelő Szent János-kolostor. Leskovac az 1878-as berlini kongresszus után került a független Szerbiához. Bár a függetlenség kezdetben hátrányosan érintette a kereskedelmet, Leskovac híres volt kötélverőiről és a textilipar gyors növekedésnek indult.
A második világháborúban németek szállták meg a várost. A szövetséges bombázásoknak a becslések szerint 1-6 ezer polgári áldozata volt. 1944. szeptember 6-án a teljes belváros elpusztult a bombázásban.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 2011-es népszámlálás szerint Leskovac városában 60 288-an laktak, többségükben szerbek. 2002-es adatok szerint a lakosok 91,25%-a szerb, 6,84%-a cigány és 0,35%-a montenegrói. Ekkor 8 magyar lakott a városban.
Leskovac községhez a városon kívül 143 kisebb-nagyobb település is tartozik, a legnagyobbak a 3000 körüli lakosú Vučje és Grdelica. A teljes lakosság 144 206 volt 2011-ben, ebből 133 632 szerb és 7700 cigány. 2007-ben becslések szerint 500 kínai is élt Leskovacban.
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Keresztelő Szent János-kolostor
- Szűz Mária bemutatása-kolostor
- Rudare-kolostor
- Čukljenik-kolostor
- Szent Trojica-székesegyház
- Odžaklija-templom
Események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Minden évben szeptember elején tartják a grillhetet (Roštiljijada), amely öt napig tart. A főutcát ilyenkor lezárják a forgalom elől és különböző grillezett húsokat áruló standokat állítanak fel rajta. 2013-ban 700 ezer látogatója volt az eseménynek. 2009 óta ezzel párhuzamosan tartják a nemzetközi karnevált is.
Minden novemberben kerül sor a Leskovaci Nemzeti Színházban megrendezett 9 napos színházmaratonra.
2008 óta rendezik meg a Leskovaci Nemzetközi Filmfesztivált.
Testvérvárosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A város szülöttei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gojko Mitić, színész
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Leskovac című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nicholas Wood: "A Serbian Region Unravels With Its Textile Industry", New York Times, January 29, 2007
- Nepotrebna i besmislena bombardovanja Archiválva 2009. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Glas Javnosti
- Maclean, Fitzroy (1949). Eastern Approaches (pp486–7). Jonathan Cape, London.
- "Discussion Paper: The cost of non-Europe. Textile towns and the future of Serbia," European Stability Initiative, January 18, 2007
- Leskovac hivatalos honlapja Archiválva 2009. január 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
