Leskovac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Leskovac (Лесковац)
Belvárosi kultúrközpont
Belvárosi kultúrközpont
Leskovac címere
Leskovac címere
Leskovac zászlaja
Leskovac zászlaja
Közigazgatás
Ország Szerbia
KörzetJablanica
Rang város
Polgármester Vladan Marinković (DS)
Irányítószám 16000
Körzethívószám +381 16
Rendszám LE
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság228 m
Terület1025 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Leskovac (Szerbia)
Leskovac
Leskovac
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 43° 00′, k. h. 21° 57′Koordináták: é. sz. 43° 00′, k. h. 21° 57′
Leskovac weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Leskovac témájú médiaállományokat.

Leskovac (cirill betűkkel Лесковац) város Szerbia déli részén, a Jablanica körzet közigazgatási központja. 2011-ben a város lakossága 60 288 fő volt, míg az önkormányzathoz tartozó többi 143 településsel együtt az összlakosság elérte a 144 206-ot.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A város az 50 km hosszú és 45 km széles Leskovaci-völgy közepén fekszik, a tengerszint fölött 228 méter magasságon, a Hisar-hegy tövében. A kis Veternica, a Déli-Morava mellékfolyója folyik át rajta. Közigazgatásilag Közép-Szerbia régióban és a Jablanica körzetben található.

Története[szerkesztés]

Második világháborús emlékmű

A Histar-hegyen a trák brnjicai kultúra települése állt az i.e. 8. században, melyet cölöperődítmény és vizesárok védett. Az i.e. 1 századi római hódítás előtt a trákok triball törzse és a szkordiszkuszok éltek a területen, kereskedelmi kapcsolataikról görög cserépedények és fibulák árulkodnak. Mala Kopasnicában i.sz. 2. századi római temető található, i.sz. 535-ben pedig a bizánciak alapítottak várost a közelben Justiniana Prima névvel. A 6. században szlávok telepedtek meg a régióban és Leskovac helyén létrehozták Dubočica nevű településüket.

1454-ben a szerbek a dubočicai csatában legyőzték a támadó törököket. Miután az ottománok meghódították Szerbiát, Leskovac a niši szandzsákhoz került. A 15. sz. végén, 16. sz. elején épült a Szűz Mária bemutatása- és a Keresztelő Szent János-kolostor. Leskovac az 1878-as berlini kongresszus után került a független Szerbiához. Bár a függetlenség kezdetben hátrányosan érintette a kereskedelmet, Leskovac híres volt kötélverőiről és a textilipar gyors növekedésnek indult.

A második világháborúban németek szállták meg a várost. A szövetséges bombázásoknak a becslések szerint 1-6 ezer polgári áldozata volt. 1944. szeptember 6-án a teljes belváros elpusztult a bombázásban.

Lakosság[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás szerint Leskovac városában 60 288-an laktak, többségükben szerbek. 2002-es adatok szerint a lakosok 91,25%-a szerb, 6,84%-a cigány és 0,35%-a crnagorác. Ekkor 8 magyar lakott a városban.

Leskovac községhez a városon kívül 143 kisebb-nagyobb település is tartozik, a legnagyobbak a 3000 körüli lakosú Vučje és Grdelica. A teljes lakosság 144 206 volt 2011-ben, ebből 133 632 szerb és 7700 cigány. 2007-ben becslések szerint 500 kínai is élt Leskovacban.

Kultúra[szerkesztés]

Szent Trojica-székesegyház

Látnivalók[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János-kolostor
  • Szűz Mária bemutatása-kolostor
  • Rudare-kolostor
  • Čukljenik-kolostor
  • Szent Trojica-székesegyház
  • Odžaklija-templom

Események[szerkesztés]

Minden évben szeptember elején tartják a grillhetet (Roštiljijada), amely öt napig tart. A főutcát ilyenkor lezárják a forgalom elől és különböző grillezett húsokat áruló standokat állítanak fel rajta. 2013-ban 700 ezer látogatója volt az eseménynek. 2009 óta ezzel párhuzamosan tartják a nemzetközi karnevált is.

Minden novemberben kerül sor a Leskovaci Nemzeti Színházban megrendezett 9 napos színházmaratonra.

2008 óta rendezik meg a Leskovaci Nemzetközi Filmfesztivált.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Belvárosi park

A város szülöttei[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Leskovac című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Nicholas Wood: "A Serbian Region Unravels With Its Textile Industry", New York Times, January 29, 2007
  • Nepotrebna i besmislena bombardovanja Glas Javnosti
  • Maclean, Fitzroy (1949). Eastern Approaches (pp486–7). Jonathan Cape, London.
  • "Discussion Paper: The cost of non-Europe. Textile towns and the future of Serbia," European Stability Initiative, January 18, 2007
  • Leskovac hivatalos honlapja