Szentföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Szentföld és "Palesztina" térképe 1759 (Kongresszusi Könyvtár Földrajz és térkép osztály Washington)

A Szentföld egy kifejezés, mely Kis-Ázsia azon részre utal, minek igen komoly vallási jelentősége van nemcsak a keresztény, zsidó valamint muzulmán vallásban, és a bahá'i hitben is. A mai határokat figyelembe véve a Szentföld a mai Izrael teljes területét foglalná magába, valamint Jordánia és Libanon egyes részeit. A Szentföld legfontosabb része a "Szent város", Jeruzsálem, mely mind a judaizmus, mind a kereszténység legszentebb helye, valamint az iszlám harmadik legszentebb városa ( Mekka és Medina után). A Szentföld vallási jelentősége volt a keresztes hadjáratok mozgatórugója; a terület már a biblikus idők óta fontos zarándokhely volt.

A judaizmusban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ószövetség nem utal úgy Izrael földjére, mint a Szentföldre, csak mint a földre, mely az izraelitáknak adatott az Úr által, ezt szokás az Ígéret földjének nevezni. Az Ószövetségben csupán elvétve találkozni a Szentföld, azonban annál gyakrabban a Szentvárosok kifejezéssel, mely Izrael ősi városait jelöli, név szerint Jeruzsálem, Hebron, Tzfat és Tiberias. Ezen városok a judaizmus legszentebb helyei, azonban még e négy város között is kiemelkedő spirituális fontossága volt Jeruzsálemnek, ahol a Biblia szerint Dávid király felépítette az Úrnak templomát.

A héber Bibliában Jeruzsálemre, valamint az azt övező területekre isteni ajándékként utalnak, melyek az Isten és a kiválasztott nép között köttetett frigy ékes bizonyítéka. A zsidóság tanulmányozta és megszemélyesítette Dávid királynak azon küzdelmét, mely során megszerezte Jeruzsálemet, valamint az óhaját, hogy ott az Úr tiszteletére templomot emeljen, ezt taglalja Sámuel könyve valamint a Zsoltárok könyve. Jeruzsálem számos zsidó imában feltűnik.

A keresztény hitben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A keresztény hitvilágban a Szentföld fogalma az Ószövetségben gyökeredzik; a Teremtés könyvében Ábrahámnak megígértetett földet takarja. Az Újtestamentum, mint Izrael földje említi, ezt példázza Máté II. 19.–22.: „Mikor pedig Heródes meghalt, ímé az Úrnak angyala megjelenék álomban Józsefnek Égyiptomban. Mondván: Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját, és eredj az Izráel földére; mert meghaltak, a kik a gyermeket halálra keresik vala. Ő pedig felkelvén, magához vevé a gyermeket és annak anyját, és elméne Izráel földére.”

A Szentföld vallási jelentőségét tovább növelte az, hogy Jézus Krisztus e területen született, tevékenykedett prófétaként, itt feszíttetett meg, valamint e földön támadott fel. A keresztény hitben a Szentföld szentségét abból nyeri, hogy ez az a föld, ami Jézus Krisztushoz köthető, ettől válik a keresztény vallás legszentebb helyévé. A keresztény hitben is kiemelkedő fontosságú szerepet kap Jeruzsálem, a szent város, ami annak tudható, hogy a Biblia szerint Jeruzsálemben Jézus Krisztus több prédikációt tartott, itt ment végbe az Utolsó vacsora, valamint a Jeruzsálemhez közeli Golgota hegyén feszítettet meg Jézus Krisztus.

Vallási jelentőségét bizonyítja, hogy a Szentföld birtoklásáért indultak a Keresztes hadjáratok, valamint Jeruzsálem 1099-es elestét követően szerte Európából özönlöttek a zarándokok a Szentföldre. Az egyik legismertebb lovagrend, a Templomos rend megalapításában is komoly szerepe volt a Szentföldnek, hiszen a templomos lovagok a Szentföld, valamint a Szentföldre zarándoklók védelmére esküdtek fel.

Az iszlámban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iszlám szentséges helynek tekinti a Sínai hegyet, az iszlám kezdeti időszakában az imairány Jeruzsálem volt, majd Allah parancsára (Korán 2:149 és 2:150) a muszlimok az iszlám szerinti legrégebbi imaház, a mekkai Kába szentély felé fordultak.

A bahá'i vallásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bahá'i 'baháj' közösség szent helynek tekinti a haifai Kármel hegyet, ahol ma a bahá'i fenntartású Perzsa kert azaz Bahá'i szentély található. A Perzsa kert ma a Közel-Kelet egyik legdúsabb és leggondozottabb botanikus kertje. A haifai Bahá'i kert egyben zarándokhely, mert - az 1899-es Akkoba menekítés után - itt helyezték el a bahá'i vallás alapítójának, az 1850-ben kivégzett Ali Murzának, valamint az 1921-ben elhunyt bahá'i vallásszervező, -vezetőnek Abbász efendinek a hamvait.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • "The centrality of Jerusalem to Judaism is so strong that even secular Jews express their devotion and attachment to the city and cannot conceive of a modern State of Israel without it... For Jews Jerusalem is sacred simply because it exists." Leslie J. Hoppe. The Holy City: Jerusalem in the theology of the Old Testament, Liturgical Press, 2000, p. 6. ISBN 0-8146-5081-3
  • "For Jews the city has been the pre-eminent focus of their spiritual, cultural, and national life throughout three millennia." Yossi Feintuch, U.S. Policy on Jerusalem, Greenwood Publishing Group, 1987, p. 1. ISBN 0-313-25700-0
  • The Land of Israel: National Home Or Land of Destiny, By Eliezer Schweid, Translated by Deborah Greniman, Published 1985 Fairleigh Dickinson Univ Press, ISBN 0-8386-3234-3, p. 56.
  • Sean Martin, The Knights Templar: The History & Myths of the Legendary Military Order, 2005. ISBN 1-56025-645-1
  • al-Qummi, Ja'far ibn Qūlawayh (2008). Kāmil al-Ziyārāt. trans. Sayyid Mohsen al-Husaini al-Mīlāni. Shiabooks.ca Press. p. 545.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]