Hebron

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hebron (الخليل)
Közigazgatás
Ország  Palesztina
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
– agglomeráció 250 000 fő
Földrajzi adatok
Időzóna EET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Hebron (Palesztina)
Hebron
Hebron
Pozíció Palesztina térképén
é. sz. 31° 32′ 00″, k. h. 35° 05′ 42″Koordináták: é. sz. 31° 32′ 00″, k. h. 35° 05′ 42″
Hebron weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hebron témájú médiaállományokat.

Hebron (arab الخليل átírva el-Khalīl; héber חֶבְרוֹן átírva Ḥevron) Ciszjordánia legnagyobb városa, Jeruzsálemtől kb. 30 km-re délre, 930 méter átlagos tszf. magasságban. Lakossága több mint 200 ezer fő.

Jellegzetes arab város, amely Ciszjordánia déli részének kereskedelmi központja.

A zsidó vallás második legszentebb városa (Jeruzsálem után).[1] Itt találhatók a bibliai pátriárkák sírjai. Az iszlám vallásúaknak is szent város, [2] akik Ábrahámot szintén az ősatyjukként tisztelik.

Mózes első könyve, 23. fejezetének, 2. versében olvashatunk először Hebron városáról: „Meghalt Sára Kirjat Árbában, vagyis Hebronban”. A Kirjat Árbá magyar jelentése „a négyek városa”. Ez az elnevezés onnan ered, hogy a város négy negyedre oszlik.

Története[szerkesztés]

Hebron
A pátriárkák sírja

A helység több mint ötezer éves. Az ősi Hebron a mai településtől nyugatra feküdt. Ásatások 1964 óta folynak a területen.

A Biblia alapján Ábrahám élt e területen is, amelyet akkor Kirját Árbának neveztek. A települést a kánaániták valószínűleg egy Arba nevű istenségről nevezték el. A feleségével Sárával együtt itt van eltemetve. Utódaik, Izsák és Jákob is itt nyugszik.

A Kr. e. 12.-11. században a kálebita törzsek laktak itt, akik szövetségre léptek a honfoglaló izraelitákkal.

A későbbiekben Dávid királyságának fővárosa volt hét éven keresztül. Absolon innen szervezte meg a lázadást atyja ellen, és innen indult Jeruzsálembe.

A babiloni fogság alatt az edomiták kezébe került és csak Makkabeus Júdás hódította vissza.

A Kr. u. 4. században már csak egy nagy falu.

A bizánci korban a városnak az a tisztelet adott bizonyos jelentőséget, amellyel a keresztények Ábrahám emlékének adóztak.

Az iszlám hódításkor Hebron azok egyik szent városa lett.

A keresztesek idején püspöki székhely és Szent Ábrahám vára néven szerepel az emlékekben.

A későbbi századokban szerepe nem jelentős.

Zsidó telepesek[szerkesztés]

Hebron központjában mintegy 600 zsidó telepes él egy enklávéban a judaizmus és az iszlám által szent helynek tekintett pátriárkák sírja közelében, az izraeli hadsereg védelme alatt.

Látnivalók[szerkesztés]

Haram el Khalil

Hebron központjában található. A három monoteista vallás zarándokai látogatják. Itt találhatók a pátriárkák és feleségeik sírjai (Ábrahám és felesége Sára, Izsák és Rebeka, Jákob és Lea).

A Makpela-barlangot körülvevő falak Nagy Heródes korából valók. Valószínű, hogy Heródes nagy síremléket építtetett a falakon belül. Ebből csak a mai mecset alapjai maradtak meg és a barlang, amely a pátriárkák temetkezési helye.

A heródesi építményt bizánci szentély váltotta fel, majd a 8. században a mecset. A keresztesek a mecsetet Szent Ábrahám templomává alakították át, majd ennek a templomnak a belsejét a 14. században rendezték át végleg mecsetté.

1967 óta a Haram egy részében izraelita istentiszteletet tartanak. Előtte azonban tilos volt nem-mohamedánoknak a mecsetbe lépni.

Városkép[szerkesztés]

Panorámakép a város egy részéről
Panorámakép a város egy részéről

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Scharfstein 1994, p. 124
  2. Aksan & Goffman 2007, p. 97
  • Gyürki László: A Biblia földjén, 1990

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hebron témájú médiaállományokat.