Jerikó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jerikó
Jerycho-panorama.jpg
Közigazgatás
Ország  Palesztina
Kormányzóság Jerikó
Alapítás éve i. e. 96. század
Körzethívószám (+970) 02
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 23 220 fő (2016)
  • 20 416 fő (2006)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság -250 m
Terület 45 km²
Időzóna EET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Jerikó (Palesztina)
Jerikó
Jerikó
Pozíció Palesztina térképén
é. sz. 31° 51′ 20″, k. h. 35° 27′ 44″Koordináták: é. sz. 31° 51′ 20″, k. h. 35° 27′ 44″
Jerikó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jerikó témájú médiaállományokat.

Jerikó (arabul أريحا [Aríhá], héberül יְרִיחוֹ [Yeriho] (Loudspeaker.svg kiejtése), latinul Hiericus, görögül Ἱεριχώ) város Ciszjordánia területén, a Holt-tenger északi előterében, a Jordán folyó völgyében, a folyótól 8 km-re nyugatra, Jeruzsálemtől 35 km-re északkeletre. A 250 m-rel a tengerszint alatt elhelyezkedő Jerikó a Föld legmélyebben fekvő lakott települése. A világ egyik legrégebbi városaként tartják számon az ősi kereskedelmi és karavánutak mentén, a Jordán gázlójánál létrejött települést.

Története[szerkesztés]

Jerikó a közel-keleti neolitikum egyik legfontosabb lelőhelye (Tell-esz-Szultán). A legkorábbi emlékek az ún. Natúfi-kultúra korából valók (i. e. 10-9. évezred). A letelepült életmód a település gyors expanziójához vezetett (i. e. 8300-7400). Minthogy vízlelőhely közelében feküdt, alighanem fontos kereskedelmi gócpont volt. A Holt-tengerről való és bitumen (szurok) cserélhetett itt gazdát türkizért, a porceláncsiga kagylójáért és obszidiánért (ebből a vulkáni üvegből szerszám készült). A város lakói meggazdagodtak és fallal vették körül városukat, védelmül a szomszédok és a vadállatok ellen. Napjainkban is látható a nyugati oldalon az 5,75 m magas kőfal, a világ legkorábbi ilyen építménye. A nyugati oldalon feltártak egy, a fal belső oldalához csatlakozó kőtornyot. A településen ekkor közel 2000 ember élhetett. A következő korszak (kb. i. e. 7400-5800) leghíresebb leletei azok az emberi koponyák voltak, amelyeken fehér agyagból rekonstruálták az arcvonásokat. A koponyák talán az ősök kultuszát jelzik. A városi civilizáció a korai bronzkorban alakult ki. I. e. 2300 körül új betelepülők, az amurrú törzsek érkeztek a területre.

Az izraelita Jerikó[szerkesztés]

Jerikó i. e. 1500 körül elpusztult. Ezt a bibliai hagyomány kapcsolatba hozza az izraeli törzsek korai bevándorlásával. Józsué könyve (5,6) írja le Jerikó bevételét, mely szerint „amikor meghallotta a nép a kürt szavát, hatalmas harci kiáltásban tört ki, és a (város) kőfala leomlott.”

A Bibliában a királyok első könyve 16. fejezetében említik, hogy a Kr. e. 9. században Acháb uralkodása idején a bétheli Hiél építette újjá Jerikót.

Próféta "fiak" (tanítványok) voltak Jerikó vidékén Illéssel és Elizeus prófétával együtt. Illés elragadtatása a közelben történt a Jordán folyónál. A város története a babiloni fogság kezdetéig tartott.

A fogság után az izraeliták újra letelepedtek Jerikóban, de a város akkor már 2 km-rel távolabb épült fel. Jerikót nagyszerű kertjei miatt - mely balzsamfái nagy bevételt jelentettek - Antonius Kleopátrának adományozta, ő pedig Heródesnek adta el.

Jézus korában[szerkesztés]

A város Jézus idejében jelentős hely volt. A zsidó húsvéti ünnepek alkalmával itt találkoztak a Pereából és Galileából Jeruzsálembe zarándokló zsidók. Fontos kereskedelmi utak mellett épült, ezért igen sok vámos is tartózkodott a városban és székhelye volt egy vámbiztosnak is.

Jézus után[szerkesztés]

A várost a zsidó felkelés után a rómaiak lerombolták Kr. u. 70-ben. Hadrianus császár idejében azonban újjáépült.

Nagy Konstantin idejében gyorsan terjedt itt a kereszténység. Püspöki székhely, püspöke részt vett a niceai zsinaton is 325-ben.

A bizánci korban számos templom és kolostor épült a városban és környékén. Majd a perzsák lerombolták és ezután a hely már csak hanyatlott.

A középkori keresztesek egy újabb települést a mai város helyén építettek fel, de a latin királyság pusztulásával sorsa újra megpecsételődött. Ezután a 19. századig szinte lakatlan volt a terület. Egy szegényes arab település csak a jordániai vezetés idején indult fejlődésnek. A 20. század közepén a zsidók elől menekülő arabok megsokszorozták a lakosainak számát, majd a legtöbb arab 1967-ben továbbmenekült.

A mai város[szerkesztés]

Izrael 1967-ben, az ún. hatnapos háborúban Jerikót is elfoglalta, majd ez volt az első város, melyet az 1994-ben, Oslóban kötött egyezmény alapján átadott a Palesztin Hatóságnak. Így Jerikó 2005. március 16-án került újra palesztin ellenőrzés alá a 2005. februárjában, Sarm es-Sejkben megkötött egyezmény - amely lezárta a második intifádát – szerint is. Az izraeli hadsereg azonban továbbra is fenntart ellenőrző pontokat a stratégiailag fontos útkereszteződésekben.

Jerikóban található az a börtön, ahol egy izraeli-palesztin egyezmény alapján 2002 óta Ahmad Saadat, a Palesztin Felszabadítási Népfront vezetője ül, akit az izraeli kormány Rechavam Ze'evi turisztikai miniszter megöléséért tett felelőssé. Az egyezmény betartását brit és amerikai megfigyelők felügyelték, akik azonban 2006. március 14-én eltávoztak. Röviddel ezután az izraeli hadsereg megostromolta a börtönt, ennek következtében megújultak a palesztin tiltakozó megmozdulások és a nyugati államok polgáraival szembeni túlkapások.

Régészeti feltárások[szerkesztés]

Képek a régészeti
feltárásról
Hisám-palota
Heródes palotájának romjai
Heródes fürdőjének maradványa
Tell es-Sultan
Légifelvétel Tell es-Sultan romterületéről és környékéről
Tell es-Sultan
Tower of Jericho.jpg
Tell es-Sultan
Tell Es Sultan Area B - Early Bronze IIIB period, City walls and Buildings P1190781.JPG
Bronzkori trepanáció

Az első ásatásokat Charles Warren végezte 1868-ban. Ernst Sellin és Carl Watzinger ásta ki Tell es-Szultánt 1907 és 1909 között, Túlul Abu el-Alajikot 1911-ben. 1930 és 1936 között John Garstang vezetett ásatásokat, majd 1952 és 1958 között Kathleen Kenyon végzett nagyszabású feltárást modern technikával.

Hellenisztikus, illetve római kori története a Abu el-Alajikon nevű lelőhelyen követhető nyomon, ahol Hasmoneus és Nagy Heródes kori paloták, fürdők és kertek kerültek elő.

Gazdaság[szerkesztés]

A város lakosainak száma napjainkban kb. 25.000 fő. Környékén banán-, narancs-, citrom-, grépfrút-, gránátalma-, datolya- és zöldségtermesztés folyik. Nevezetes üdülőhely és gyógyfürdő.

Turizmus[szerkesztés]

Képek
Jerikó
Jericho - Palestine (8) (5365276382).jpg
Jericho2.jpg
A megkísértés hegyének kolostora, Deir el-Qarantal Monastery
A jerikói drótkötélpályás felvonó
St. George's ortodox kolostor
Nabi Musa
Qumran-i romterület

Nevezetességei:

  • Tell es-Szultán (az Elisá-forrás melletti 21 m magas domb mélyén 23 – egymás fölé épült – település maradványait tárták fel),
  • Tulul Abu el-'Alajik, a hasmoneusok és Heródes téli palotájának romjai
  • Hisám-palota (8. sz.) maradványai.
  • A megkísértés hegye (Mountain of Temptation) egy görög ortodox kolostorral (Deir el-Qarantal Monastery)

A hagyomány alapján ezen hegy egyik barlangjában tartózkodott Jézus hosszú böjtjének ideje alatt és utána a hegy tetején kísértette meg a Sátán.[2] Jézus böjtjének barlangját már a 4. században kápolnává alakították át. Szent Khariton remeteséget (laurát) építtetett itt, amelyben néhány szent élt. 1895-ben görög szerzetesek építettek kolostort itt.[3]

A környéken:

  • Jézus megkeresztelkedésének helye a Jordán folyónál (Qasr al Yahoud / Jesus' Baptismal site)
  • Nabi Musa
  • Monastery of Gerasimus of the Jordan (görög ortodox kolostor)
  • St. George's Monastery (ortodox kolostor) a Qelt-vádi mentén
  • A kumráni barlangok, ahol a Holt-tengeri tekercseket megtalálták és Kumrán ókori, esszénusok lakta romterülete (archeológiai terület).

Éghajlat[szerkesztés]

Jerikó éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 19,0 20,6 24,4 29,5 34,4 37,0 38,6 38,0 35,8 32,7 28,0 21,4 30,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 4,4 6,0 9,6 13,6 18,2 20,2 21,9 21,1 20,5 17,6 16,6 11,6 15,1
Átl. csapadékmennyiség (mm) 59 44 20 4 1 0 0 1 2 3 5 65 204
Forrás: [Arab Meteorology Book]

Panorámák[szerkesztés]

Jerikó
Jerikó
Jerikó és környéke
Jerikó és környéke

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.pcbs.gov.ps/Portals/_pcbs/populati/pop09.aspx
  2. Máté 4: 8-9
  3. Gyürki László: A Biblia földjén, 1989

Források[szerkesztés]

  • Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 273. o. ISBN 9639257028  
  • Usborne képes világtörténelem. Az ókori Kelet. Park Könyvkiadó 1994.
  • Biblia. A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója 2004.
  • Gyürki László: A Biblia földjén, 1989

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jerikó témájú médiaállományokat.