Galilea

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Galilea és a környező tartományok Jézus korában

Galilea történelmi régió Palesztina területén, Izrael három tartománya közül (Júdea, Szamária, Galilea) a legészakibb. A Genezáreti tótól nyugatra eső vidék. Délről a Jezréel-völgy, ÉK-en a Hermon-hegy, nyugaton a tengerparti síkság határolja. A terület nagyrészt hegyes-dombos vidék, köztük termékeny völgyekkel. Dél-Galilea területén alacsonyabb hegyek jellemzők, amelyek magassága nem haladja meg a 600 métert. Észak-Galileában a hegycsúcsok néhol elérik az 1200 métert. A két részt a Bét Kerem-völgy választja el egymástól.

Az ókori Izraeli Királyság népének fogságba vitele után a régiót – legfőképp az északi részt – pogányokkal telepítették be. A Galileában és Szamáriában megmaradt zsidók egy része összekeveredett ezekkel az idegen népekkel, akiket később szamaritánusoknak neveztek. A maradék zsidók nagy részét aztán a Makkabeusok[1] idején átvitték Júdeába.

Jézus Galileából származott, ezért galileainak is hívták[2] és ez a vidék volt evangéliumi működésének egyik fő színtere. Az ő idejében igen kevés eredeti zsidó lakott már itt, így a pogányok Galileájáról lehetett beszélni.[3] A Galileaiak sajátos tájszólással beszéltek. Jézus és a tanítványai – akik Galileából jöttek – is ilyen akcentussal beszéltek.[4] A zsidók általában megvetették a galileabelieket.[5]

A területet ma is Galileának hívják és legnagyobb része Izraelhez tartozik. A 20. században az első zsidó telepesek itt hozták létre a kibucaikat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Panoráma[szerkesztés]

Tájkép Észak-Galileában, a mai Rame környékén
Tájkép Észak-Galileában, a mai Rame környékén

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Gecse Gusztáv: Bibliai kislexikon
  • Klaus Vogt: Stuttgarti Bibliai kislexikon, 1970.
  • Simon Griver: Izrael