Józsué könyve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Józsué könyve az Ószövetség egyik protokanonikus történeti könyve. Józsué neve a héber kánonban Joshua, Jehosua (יְהוֹשֻׁעַ). A könyv nem az írójáról, hanem a főszereplőjéről kapta a nevét.

Keletkezése[szerkesztés]

Az ókori és középkori keresztények még Józsuénak tulajdonították a könyvet, azonban már az újkor elején arra jutottak, hogy jóval később írták.[1]

A könyv legkorábbi részei feltehetőleg a 2–11. fejezetek, amely a zsidó honfoglalás története; ezeket valószínűleg Jósiás király uralkodásának késői szakaszában írták (ur.: Kr.e. 640–609); de a könyv csak a Kr.e. 6. században készült el, azt követően, hogy Jeruzsálem Kr.e. 586-ban elesett és valószínűleg csak a babiloni száműzetésből való visszatérés után.[1][2]

Tartalma[szerkesztés]

I. A vezetői szerep átadása Józsuénak (1. rész)
  • A. Isten megbízása Józsuénak (1:1–9)
  • B. Józsué utasításai a népnek (1:10–18)
II. Behatolás Kánaánba és a meghódítása (2–12. rész)
A. Behatolás Kánaánba (2-5. rész)
B. Győzelem Kánaán felett (6–12. rész)
  • 1. Jerikó elpusztítása (6. rész)
  • 2. Kudarc és siker Ai-nál (7:1–8:29)
  • 3. A szövetség megújítása az Ebál hegyénél (8:30–35)
  • 4. Egyéb hadjáratok Kánaánban. A gibeoni csalás (9:1–27)
  • 5. Hadjáratok Kánaán déli részén (10:1–43)
  • 6. Hadjáratok Kánaán északi részén (11:1–15)
  • 7. A meghódított területek összefoglalása (11:16-23)
  • 8. A legyőzött királyok összefoglaló listája (12:1–24)
III. A föld felosztása a törzsek között (13–22. rész)
  • A. Isten utasításai Józsuénak (13:1–7)
  • B. Törzsi kiosztások (13:8–19:51)
    • 1. Keleti törzsek (13:8–33)
    • 2. Nyugati törzsek (14:1–19:51)
  • C. Menedékvárosok és lévita városok (20:1–21:42)
  • D. A honfoglalás összefoglalása (21:43–45)
  • E. A keleti törzsek (Rúben, Gád, Manassze) (22:1–34)
IV. Végszó (23–24. rész)
  • A. Józsué búcsúbeszéde (23:1–16)
  • B. Szövetség Szikemben (24:1–28)
  • C. Józsué és Eleázár halála; József csontjainak temetése (24:29–33)

Mondanivalója[szerkesztés]

Józsué[szerkesztés]

Józsué még Egyiptomban született, és neki - nem úgy, mint Mózesnak - megadatott, hogy belépjen az Ígéret földjére 40 év után. Mózes halála után ő lett a zsidó nép vezetője. Az ő történelmi feladata volt Kánaánba, az Ígéret földjére vinni népét. Nem véletlen, hogy ő lett a vezető, mivel ő volt annak a tizenkét kémnek az egyike, akit Mózes előre küldött, hogy kikémlelje a kánaánitákat, s később az ő javaslatára folytatták az utat Kánaán felé.

Jerikó falai a kürtszóra leomlottak

Jerikó bevétele[szerkesztés]

Ott állt Izrael népe a Jordán (folyó) túl oldalán, és elhatározták Jerikó ellen vonulnak. Két kémet küldtek ki, akiket megmentett a Jerikóban élő Rácháb, elrejtette otthonában őket. A kémek megígérték meghagyják életét, ha a zsidók győznek. A nép átkelt csoda folytán a Jordánon és felsorakozott Jerikó körül. Az Úr parancsa szerint hétszer körbejárták a várost a frigyládát hordozva, és amikor meghallotta a nép a kürt szavát, hatalmas harci kiáltásban tört ki, és a kőfal leomlott.

Jozsué Jerikó elestekor az őket segítő Rácháb életét meghagyta, de senki másnak sem kegyelmezett. Ezután az izraeliták Ait és Bételt délen, majd az északi országrészt foglalták el.

Idővonala[szerkesztés]

Józsué könyvének 12-13. fejezetében Gibeon lakóit Józsué védi meg az ellenséges király seregei ellen. Az összecsapásra akkor került sor, amikor Józsué ezt mondta: "Állj meg nap, Gibeonban, és hold az Ajalon völgyében! És megálla a nap, és vesztegle a hold is, a míg bosszút álla a nép az ő ellenségein." Ez az esemény időszámításunk előtt 1207. október 30-án délután 4 óra 28 perckor következett be és 5 perc 15 másodpercig tartott.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b De Pury, Albert; Romer, Thomas (2000). "Deuteronomistic Historiography (DH): History of Research and Debated Issues". In de Pury, Albert; Romer, Thomas; Macchi, Jean-Daniel (eds.). Israel Constructs its History: Deuteronomistic Historiography in Recent Research. Sheffield Academic Press. ISBN 978-0-567-22415-6
  2. Creach, Jerome F.D.. Joshua. Westminster John Knox Press (2003). ISBN 978-0-664-23738-7 
  3. Jó, háromezer éve volt, de hány órakor?. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. január 17.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]