Makkabeusok harmadik könyve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Makkabeusok
harmadik könyve

Szerző nem ismert
Megírásának időpontja Kr. e. 1Kr. u. 1. század
Nyelv görög
Témakör a Makkabeusok története
Kiadás
Magyar kiadás A Károlyi-biblia 1981-es hasonmás kiadásában: Károlyi Gáspár: Szent Biblia I.–II., (szerk. Katona Tamás) Magyar Helikon, Budapest, 1981, ISBN 963-207-545-5

A Makkabeusok harmadik könyve ószövetségi apokrif irat, amely IV. Ptolemaiosz egyiptomi királyról mondja el görög nyelven, hogy hogyan lett a zsidók ellenségéből a zsidók barátjává.

Keletkezési ideje, eredeti nyelve[szerkesztés]

A könyv görögül íródott, majd ólatin fordítás is készült róla. Keletkezési ideje nem ismert, egyesek szerint kapcsolatba hozható a Kr. e. 25–24-ben a rómaiak irányában megfogalmazott egyiptomi zsidó követelésekkel, visszavetítve a Makkabeusok korára az igényeket. A szerző eszerint egyiptomi zsidó lenne, aki jól archaizál és talán ismerte Ariszteasz levelét.[1] Mások a keletkezési időt a Caligula római császár alatti üldözések idejére (Kr. u. 40 körül) teszik.[2]

A könyv történeti dokumentumértéke nem magas. A mű néhol hasonlóságot mutat Eszter könyvével (8,3-14). Nem volt hatással a kánoni művekre, de Antiochiai Theodorétosz (393–458) használta Dániel-kommentárjában, Chyrrus szír püspök pedig levelében olvasásra ajánla a szír egyháznak.[1]

Tartalma[szerkesztés]

A mű történelmi alappal rendelkezik: az 1,1-5 részben említett Raphia melletti csata valóban megtörtént. IV. Ptolemaiosz egyiptomi király győzelmet arat III. Antiokhosz szeleukida uralkodó fölött, miután Ptolemaiosz – a nép imáinak ellenére – be akar lépni a zsidók szentélyébe. Simon főpap csodáért imádkozik, Isten pedig válaszul megbénítja az egyiptomi királyt. A király ezért el akarja pusztítani Egyiptom zsidóságát, de elfogy az íróeszköz. Ezért inkább 500 elefántot kér a zsidóktól a következő napra, azonban a zsidók imáira 2 angyal jelenik a király előtt, aki döbbenten áll a csoda előtt, és teljes polgárjogot ad a zsidóknak.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c Benyik, i. m., I. kötet, 100–101. oldal
  2. Gecse, i. m., 142. o.

Magyar nyelven[szerkesztés]

  • A Károlyi-biblia 1981-es hasonmás kiadásában: Károlyi Gáspár: Szent Biblia I.–II., (szerk. Katona Tamás) Magyar Helikon, Budapest, 1981, ISBN 9632075455

Forrás[szerkesztés]

  • szerk.: Gecse Gusztáv – Horváth Henrik: Bibliai kislexikon, 3., részlegesen átdolgozott, bővített kiadás, Kossuth Könyvkiadó. ISBN 963 09 2446 3 (1984) 
  • Benyik György. Az újszövetségi szentírás I–II. Szeged: JATE Press (1995)