Ábrahám testamentuma
| Ábrahám testamentuma | |
| Szerző | nem ismert |
| Megírásának időpontja | nem ismert |
| Nyelv | görög |
| Témakör | a bibliai Ábrahám látomásai |
| Műfaj | végrendelkezés |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | nincs |
Ábrahám testamentuma egy ószövetségi apokrif irat. A mű egy ismeretlen időből származó zsidó legenda, amely egy látomásba ágyazva meséli el Ábrahámnak a haláltól való vonakodását.[1]
Keletkezési ideje, eredeti nyelve[szerkesztés]
A mű keletkezési idejére nézve nincs konszenzus a tudósok között.[2][1] Eredeti nyelve is vitatott: egyesek szerint létezett héber nyelvű eredeti, mások szerint – talán egy zsidó által Egyiptomban írt – palesztinai görög szöveg szolgált alapul a későbbi fordításoknak. Feltehetően a testamentumot a Pál apokalipszisének írója mintául használta saját műve megírásakor.[2]
Az Ábrahám testamentuma két görög, egy ószláv és egy régi román (!) változatban maradt fenn napjainkra.[2]
Tartalma[szerkesztés]
Isten Mihály arkangyalt küldi Ábrahámhoz azzal az üzenettel, hogy készüljön fel a halálra. Ábrahám azonban nem akar meghalni, ezért Mihály visszatér Istenhez megtárgyalni a kérdést. Ezután egy csodás utazásra vissza magával Ábrahámot, aki végignézheti a zsidó nép bűneit. Ábrahám lelkének át kell mennie a tűzön, az emlékezés gyötrelmein, és alávetik a mérlegelésnek, azaz a hármas ítéletnek. Az utazás végén Ábrahám visszakerül a Földre, de Isten végül mégiscsak elküldi a Halált érte. Ábrahám lelke a halála után az angyalok vezetésével a Mennyországba kerül.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- szerk.: Gecse Gusztáv – Horváth Henrik: Bibliai kislexikon, 3., részlegesen átdolgozott, bővített kiadás, Kossuth Könyvkiadó (1984). ISBN 963 09 2446 3
- Benyik György. Az újszövetségi szentírás I–II. Szeged: JATE Press (1995)